2017. július 29., szombat

Mogyorókrémes sajttortácska sütés nélkül









Nem vagyok oda a sütés nélküli édességekért, és pl. a kekszes sütik valahogy soha nem hoztak lázba. A krém által eláztatott keksz számomra nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek, és mivel már kóstoltam, tudom, hogy nem csak látványra nem tetszenek. De félreértés ne essék, biztos van köztük olyan is, ami csúcsszuper. A pohárkrémek persze kivételt képeznek a fenti megállapítás alól, akárcsak az alábbi desszert, amit a neten láttam meg, amikor nemrég rátaláltam a RecipeTinEats oldalra. Innen már átvettem egy receptet, és egy kis átalakítással a magamévá tettem, és most erre a sorsra jutott ez az édesség is. De ne szaladjak ennyire előre!
Nemcsak a kekszes sütik, de az Oreo keksz iránti rajongást is csodálkozva figyeltem egy ideje, és el nem tudtam képzelni, mi lehet abban annyira jó, amikor csak egy sima, feka kekszről van szó, közepében a hófehér krémmel. Hiába na, 1-2 kivételtől eltekintve nem vagyok az a kekszes típus. :D Aztán elérkezett a nagy nap, és én is beadtam a derekam – Oreo kekszet tettem a kosaramba. De komolyan, tényleg nem azért, hogy magában megkóstoljam, hanem az alábbi desszert miatt, amit csak azért nem akartam más keksszel készíteni, mert direkt tetszett ez a színátmenet, amit valljuk be, egy világos színű keksszel nemigen lehetett volna elérni. A szinte fekete Oreos alap, rajta a barna krémmel, tetején a fehér tejszínhabbal olyan színkombináció, ami szerintem különösen mutatóssá teszi ezt az édességet. Úgyhogy muszáj volt feka kekszet vennem. :D Aztán amikor már az 5. csomag Oreot vittem haza, és a desszert még mindig nem készült el, rájöttem, hogy nyilván van valami ebben az imádatban, amit komolyan kell vennem. :D Igazából nekem az, hogy rettentőjjjen ropog – és én azt imádom. :D Arról nem is beszélve, hogy ez nem az a bűn édes fajta keksz, pedig amerikai a szentem, szóval elvileg rohadt édesnek kéne lennie.
Úgyhogy el kell ismernem, van az a keksz, amit még én is imádni tudok, és az pont az Oreo. :D
Az utolsó csomagot viszont már muszáj volt megmentenem, és végre nekifoghattam ennek az édességnek, ami kb. annyira imádni való, mint maga az Oreo, ami a szíve, a krém pedig a lelke. Mert ugyebár a Nutellát és a mascarponét is milliók imádják. Ez a 3 rajongásig szeretett hozzávaló pedig épp elég ahhoz, hogy ezeket a tortácskákat is imádjuk. És a tetejébe még pofon egyszerű is elkészíteni. Hát kell ennél több?! Igen, maga a recept! :D








Hozzávalók 12 darabhoz:

Kekszalaphoz:
10 dkg Oreo keksz
2 dkg őrölt mandula
1 dkg kókuszreszelék
5 dkg olvasztott vaj

Krémhez:
25 dkg mascarpone
15 dkg mogyorókrém (pl. Nutoka, mert jóval olcsóbb, de legalább olyan finom, mint a Nutella, és tuti, hogy Ryan Gosling is vett, mert imádja az Aldit. :D )
2 ek. tejszín
1 tk. vanília esszencia

Díszítéshez:
1 púpozott ek. mogyorókrém
1,5 dl tejszín
1 ek. porcukor

elkészítés:

  1. Az alaphoz a kekszet és a mandulát késes aprítóval ledaráljuk, hozzáadjuk a kókuszreszeléket, és összedolgozzuk az olvasztott vajjal. A keveréket elosztjuk a muffinpapírral bélelt muffintepsi mélyedéseiben, és egy pohár segítségével kissé lenyomkodjuk, hogy jobban összeálljon.
  2. A krémhez a mascarponéhoz adjuk a mogyorókrémet, a vanília esszenciát, és robotgéppel kihabosítjuk.
  3. A krémet tizenkétfelé osztva a kekszes alapra halmozzuk, elsimítjuk, kanállal körkörös mintát rajzolunk bele, majd mélyhűtőbe tesszük 1-2 órára. Tálalás előtt a muffinpapírtól megfosztott desszerteket hagyjuk kicsit felengedni.
  4. A díszítéshez a tejszínt félig felverjük, majd a cukrot is hozzáadva kemény habbá verjük. A habot csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazzuk, majd rózsákat nyomunk a desszertek tetejére.
  5. A mogyorókrémet nejlonzacskóba kanalazzuk, 1-2 percre forró vízzel teli tálba tesszük, hogy a mogyorókrém folyóssá váljon. A zacskó egyik csücskére egy kis lyukat vágunk, és a mogyorókrémmel megmintázzuk az édességet. A kész desszerteket tálcára rendezzük és már kínálhatjuk is.
Megjegyzés:
A desszertet jégkrémként is kínálhatjuk, de úgy is finom, ha a krém teljesen kienged. :)










A recept a Kifőztük gasztromagazin júliusi számában is megjelent.