2017. augusztus 29., kedd

Kukoricás kenyérrudak juhtúrós mártogatóval







Ezt a péksüteményt első alkalommal a darált húsos-aszalt paradicsomos köles egytálhoz készítettem el, és nagyon ízlett. Most eszembe jutott az akkor leírt recept, és gondoltam, ezúttal mártogatót készítek hozzá. Mi így is szerettük – jópofa volt beletunkolni a kenyérrudacskákat. :)
A mártogatót persze szendvicsre is kenhetjük, sőt főtt tésztához is keverhetjük.
És ha már nyakunkon az iskolakezdés, akkor ezek a kenyérrudak arra is tökéletesek, hogy a gyerekek magukkal vigyék uzsonnára.





Hozzávalók 30 darabhoz:

Kenyértésztához:
40 dkg fehér tönkölybúzaliszt
10 dkg kukoricaliszt
3 dkg kacsazsír + a kelesztéshez
1 ek. só
2,5 dkg friss élesztő
20 dkg natúr joghurt
1 dl tej
1 csapott ek. cukor

Kenéshez és szóráshoz:
1 kis tojás
1 ek. tej
1 csapott tk. ajovan
2 tk. szezámmag

Mártogatóhoz:
12,5 dkg brindza
15 dkg mascarpone
10 dkg tejföl (20% zsírtartalmú)
1 tk. sajt és túró fűszerkeverék
1 mk. mártogatós fűszerkeverék
1 mk. morzsolt korianderlevél
1 mk. fokhagymapor
½ mk. őrölt mustármag
¼ mk. guineai bors őrölve
1 mk. porcukor

1 tk. extra szűz olívaolaj

elkészítés:

  1. A mártogatóhoz a hozzávalókat alaposan elkeverjük, és lefedve érleljük minimum fél napig.
  2. A kenyértésztához a lisztkeverék közepében kialakított mélyedésbe morzsolt élesztőhöz adjuk a cukrot, a langyos tejjel és egy kevés liszttel simára keverjük, és letakarva felfuttatjuk.
  3. Hozzáadjuk a sót, a meglangyosított joghurtot, a lágy kacsazsírt, összeállítjuk a tésztát, és megdagasztjuk. Kacsízsírral vékonyan kikent tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  4. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, 30 egyenlő részre osztjuk, mindegyiket meggömbölygetjük, majd letakarva pihentetjük negyedórát.
  5. A tésztagombócokat kb. 20 cm hosszúságúra megsodorjuk, sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és letakarva megkelesztjük.
  6. A kenyérrudak tetejét megkenjük tejjel kevert, felvert tojással, megszórjuk a magkeverékkel, és előmelegített sütőben pirosra sütjük.
  7. A sütőből kivéve hűlni hagyjuk. Így járunk el a másik tepsin lévő péksüteményekkel is, majd a mártogatóval együtt kínáljuk.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 15 perc


Megjegyzés:
Az ajovant (királykömény) most próbáltam ki először. Óvatosan használjuk, mert igen keserű, legalábbis az én szájízemnek. Jó arányban keverve mégis kellemes ízű, főleg szezámmaggal együtt. :)










A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.


2017. augusztus 25., péntek

Málnás parfé







Ha úgy vesszük, csináltam már parfét korábban is, sőt igazából mindig parfé jellegű fagyikat szoktam gyártani. Ráadásul többnyire alumínium sütőformában fagyasztom. Csak épp nem bélelem ki folpackkal, és nem borítom ki belőle, hogy szeletelhető legyen, hanem csak úgy gombócozom. Most először azonban a fenti módon készítettem, és egyben tálaltam fel, friss gyümölccsel díszítve. :)
Bevallom, elsőre kicsit elbénáztam a szinte elbénázhatatlant, ui. a formát nem béleltem ki folpackkal – azt gondoltam ui., hogy ha pár pillanatra forró vízbe mártom, akkor majd szépen kicsusszan belőle a jégkrém. Hát erre nem benne maradt?! :D Hiába ütögettem, hiába kocogtattam és feszegettem, csak nem akart engedelmeskedni. Végül feladtam, és miután odalett a szép mintázat, és a krém eléggé megolvadt ahhoz, hogy széttrancsírozhassam, adtam még hozzá egy kis tejszínhabot. Erre csak azért volt szükség, mert eredetileg kekszes alapja lett volna a parfénak. Mivel a desszert szinte teljesen kiolvadt, a kekszes részt már nem akartam újra elosztani a krémen, majd ismét lefagyasztani. Amúgy sem lett volna gusztusos már, mert az olvadt fagyi belerakódott a kekszalap réseibe. Úgyhogy szükség volt egy kis plusz tejszínhabra, hogy pótoljam a keksz helyét. :D
A málnalekvárt sem a parfé belsejébe akartam rejteni, hanem öntetként szerettem volna mellé tálalni vagy a desszert tetejére csorgatni. Végül egy ilyen piros alagút lett belőle, és még örültem is, hogy emellett a megoldás mellett maradtam. Hiába, na, sokszor épp az elpuskázott kísérletekből sülnek ki a legjobb dolgok – nyár lévén ezúttal persze sütés nélkül. :D Nem utoljára készítettem. :)






Hozzávalók 33x9x5 cm-es őzgerincformához:

Krémhez:
30 dkg málna
25 dkg mascarpone
25 dkg tejszínhab
15 dkg tejföl (20% zsírtartalmú)
6 dkg porcukor
5 dkg kristálycukor

Díszítéshez:
friss málnaszemek
citromfűlevélkék

elkészítés:

  1. A krémhez a málnát 5 dkg cukorral addig főzzük, hogy kissé besűrűsödjön, és kb. 25 dkg legyen. Szűrőkanálba öntve átpasszírozzuk, majd teljesen kihűtjük.
  2. A mascarponét simára keverjük a tejföllel, a tejszínhabbal, a porcukorral, majd hozzádolgozunk 10 dkg málnalekvárt.
  3. A krém felét a folpackkal bélelt formába öntjük, elsimítjuk, majd a közepén, kb. 2 cm széles sávban elosztjuk a többi málnalekvárt, és befedjük a krém másik felével. Folpackkal letakarva néhány órára mélyhűtőbe tesszük.
  4. A desszertet tálalás előtt kivesszük a fagyasztóból, negyedórát állni hagyjuk, majd ráhelyezünk egy tálcát, és átfordítjuk. A formát leemeljük és lehúzzuk róla a folpackot.
  5. A desszert tetejét málnaszemekkel és citromfűlevélkékkel díszítjük és tálaljuk.













A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.

2017. augusztus 21., hétfő

Sült jalapeño, olajban





Sajnos mifelénk ritkán lehet kapni jalapeño paprikát, és eddig csak egyszer fordult elő, hogy vettem. Akkor viszont 3 ételhez is felhasználtam, amik felkerültek a blogra. Azóta feledésbe merült a csilipaprikának ez a fajtája, és nem is figyeltem a boltok polcain. De azért gyanítom, hogy ha lehetett volna kapni, feltűnt volna a zöldségek között.
Most megint kedvet kaptam hozzá, sőt egészen pontosan a mexikói konyha 2-3 ételéhez, amelyeknek természetesen elengedhetetlen kelléke ez a kis duci paprika. :) Persze, hogy sehol sem árulták, akárhol is kerestem. Még az olajban eltett változatot sem találtam. Szárított, tört vagy őrölt formában pedig nem lett volna az igazi. Végül a közeli nagyváros egyik bevásárlóközpontjában végre a kosaramba tehettem. Hála a hétvégi rossz időnek, amikor is a kerti grillezés és a betervezett kirándulás helyett átruccanhattunk a szomszéd városba, csak hogy mégis kimozduljunk, de fedett terepen töltsük az időt.
2 doboz jalapeñoval gazdagabban végre nekiállhattam az eltervezett recepteknek. Bár az olajban eltett csilit nem nevezném igazi receptnek, de a felhasználásával készült ételeket már annál inkább. :D Arról nem is beszélve, hogy ez az üveges változat jó szolgálatot tud tenni, ha nem jutunk friss paprikához, és így is felhasználhatjuk többféle ételhez.




Hozzávalók egy kis befőttesüveghez:

6 jalapeño paprika (zöld és piros vegyesen)
olívaolaj

elkészítés:

  1. A villával előzőleg több helyen megszurkált paprikákat sütőpapírral bélelt tepsibe vagy sütőtálba tesszük, és konyhai ecset segítségével megkenjük kevés olívaolajjal.
  2. A tepsit előmelegített sütőbe toljuk, és félidőben egyszer megforgatva a paprikákat addig sütjük, amíg a héjuk kicsit meg nem feketedik (ne süssük szenesre!).
  3. A megsült zöldségeket tálba tesszük és letakarjuk folpackkal. Negyedóra elteltével lehúzzuk a héjukat, eltávolítjuk a csumájukat és a magokat, majd a húsukat csíkokra vágjuk.
  4. A paprikacsíkokat csírátlanított befőttesüvegbe tesszük, felöntjük annyi olívaolajjal, amennyi ellepi, lezárjuk, és felhasználásig vagy max. 3 hétre hűtőbe tesszük.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: grill (felülről a 2. sínen)
sütési idő: kb. 30 perc


Tipp:
A paprika mellé fokhagymát és fűszernövényeket is tehetünk az olajba.

Felhasználása:
  • Szószokhoz, dipekhez, salátákhoz, húsok ízesítésére, ragukhoz, stb.
  • Az eltevésre használt olajat húsok pácolásához, salátákhoz, mártások, szószok készítéséhez, kenyér pirításához, stb. is használhatjuk.
















2017. augusztus 18., péntek

Fahéjfagylalt vörösboros szilvaszósszal







A fahéj a fűszerek közül az egyik legnagyobb kedvencem. Rájöttem, hogy még sohasem csináltam belőle fagylaltot. Ezt a hiányosságot pótlandó, a minap neki is fogtam, és késő délutánra már gombócozhattam is a vele készült fagyit. :) Első alkalommal azonban egy kicsit másként készítettem, és akkor úgy éreztem, még egy kis fejlesztésre szorul. :D A 2. fahéjfagyis receptemmel viszont már teljesen elégedett voltam, így most végre itt is megmutathatom. :) Ha már lúd, legyen kövér alapon készült mellé egy kis szilvamártás is, mert szezonja van, és mert a szilva amúgy is szereti a fahéjat, ill. fordítva is. Én pedig őket együtt. :D





Hozzávalók:

Fagylalthoz (430 g-hoz):
2 tojássárgája
7-8 dkg cukor
2,5 dl tejszín
1,5 dl tej
1 fahéjrúd
1 vaníliarúd
1 mk. őrölt fahéj

Szilvaszószhoz:
50 dkg szilva (magozva mérve)
6 dkg finomítatlan nádcukor
2 cs. vaníliás cukor
1,5 dl félédes vörösbor (vagy szilvalé)
1 fahéjrúd
4 szem szegfűszeg
1 dkg étkezési kukoricakeményítő

elkészítés:

  1. A fagylalthoz a tejet 0,5 dl tejszínnel, a cukorral, a fahéjrúddal, a vaníliamagokkal, valamint a vaníliarúddal együtt lábasba tesszük, felmelegítjük (nem forraljuk), majd kivesszük belőle a fahéj- és a vaníliarudat.
  2. A tojások sárgáját fém tálba téve, kézi habverővel krémesre kavarjuk, majd folyamatos keverés mellett, vékony sugárban hozzácsorgatjuk a cukros-tejszínes tejet, és belevegyítjük az őrölt fahéjat.
  3. Abba a lábasba, amiben előzőleg a cukros-tejszínes tejet melegítettük, annyi vizet engedünk, hogy a föléje helyezett tál alja ne érjen bele a vízbe.
  4. A krémalapot a vízgőz fölött, közepes lángon, kevergetve addig főzzük, amíg híg szósz állaga nem lesz.
  5. A főzött, fahéjas krémet hideg vízfürdőbe helyezzük, teljesen kihűtjük (ekkor még sűrűbbé válik), majd hozzáforgatjuk a habbá vert többi tejszínt. Hűtőben jól lehűtjük.
  6. A hideg krémalapot a fagylaltgép tartályába öntjük, és miután elkészült, a fagylaltot jól záródó műanyagdobozba öntjük. Fogyasztásig mélyhűtőbe tesszük. (Fagylaltgép híján a kész krémet rögtön műanyag dobozba öntjük, mélyhűtőbe tesszük, majd fél óránként villával átkeverjük.)
  7. A szószhoz a kimagozott, feldarabolt szilvát lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, a fűszereket, felöntjük 1 dl vörösborral, és puhulásig főzzük. A fűszereket kidobjuk belőle.
  8. A főtt szilva felét kivesszük a léből, félretesszük, a többit botmixerrel pépesítjük. A szilvalevet besűrítjük a maradék vörösborral simára kevert keményítővel, végül belekeverjük a félretett főtt szilvát. Kihűtjük.
  9. A kész fagylaltot a mélyhűtőből kivéve, negyedórát állni hagyjuk, majd gombócozzuk, és a darabos szilvaszósszal együtt tálaljuk.
Tipp:
  • A fahéjfagylalt különösen jól illik az almás réteshez, sőt osztrák Apfelstrudellel az igazi. De almás vagy szilvás muffin, esetleg palacsinta mellé is kínálhatjuk.
  • A szilvaszószt sűrűbbre is főzhetjük, így palacsintatöltelék lehet belőle, amihez fahéjfagylaltot kínálhatunk. A szószt húsok mellé is adhatjuk.










2017. augusztus 14., hétfő

Tortillalap házilag, tönköly- és kukoricalisztből









Szeretjük a tortillát, de amikor elolvastuk a csomagoláson, mennyi káros anyag található a bolti változatban, nem vettünk többet. Ennek kb. 2 éve már. Ekkora datálódik, hogy megpróbálkoztam a tortilla házilagos előállításával, de olyan rosszul sikerült, hogy el is ment tőle a kedvem. Néha bizony ilyen könnyen feladom. :D A kudarc ellenére elő-előkerült a gondolat, hogy újra tennem kéne vele egy próbát. A gondolat azonban mégsem volt annyira erőteljes, hogy valóban nekiveselkedjek. Aztán egyszer csak megint bekattant, de akkor annyira nagy erővel, hogy azon nyomban kirohantam a konyhába, és már kevertem-kavartam is a hozzávalókat. Na persze, ilyen is csak a mesében létezik, úgyhogy töredelmesen be kell valljam, hogy bár a kirohanás meg a lelkesedés része igaz is a mesének, de csak azután fogtam hozzá, miután egy rakat receptet áttanulmányoztam. :D Akkor viszont már tényleg siettem a konyhába. :D
Első alkalommal kevesebb kukoricalisztet használtam, és az eredménnyel abszolút elégedett voltam. Ezen felbátorodva, 2. alkalommal már fele-fele arányban mertem keverni a liszteket, sőt sütőporom nem lévén, szódabikarbóna és citromlé összeházasításával mentettem meg a helyzetet. Miután így is klassz eredményt értem el, nem kísérleteztem tovább. :)
A tortillám színe gyönyörű sárga a kukoricalisztnek köszönhetően, és ha odafigyelünk a készítésére, nem lesz sokkal törékenyebb a sima lisztes testvérénél. :)
Az első alkalom óta már 3-szor is megsütöttem, sőt ezúttal Anya is tőlem rendelte, ezért most dupla adag készült. :)
Tervben van az egyéb lisztből, ill. más hozzávalókból lévő változatok elkészítése is, mert igen izgalmasnak találtam a neten látott tortillavariációkat :)





Hozzávalók 8 darabhoz:

15 dkg fehér tönkölybúzaliszt
15 dkg kukoricaliszt
1 mk. sütőpor vagy 1/3 mk. szódabikarbóna
1 tk. só
5 ek. napraforgóolaj vagy más, semleges ízű olaj
kb. 1,5 dl víz
(szódabikarbóna használata esetén 1 tk. citromlé)

elkészítés:

  1. A sóval, sütőporral (vagy szódabikarbónával) elvegyített lisztkeverékhez adjuk az olajat és fokozatosan adagolva annyi (citromos) vizet, amennyitől összeáll. Villával összekeverjük, majd kézzel gyúrjuk se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává.
  2. A kész tésztát 8 részre vágjuk, mindegyiket meggömbölygetjük, majd a tésztagombócokat lisztezett felületre téve letakarjuk, és fél órát pihenni hagyjuk.
  3. Liszttel enyhén hintett deszkán, a tészta felületét is kicsit meglisztezve, 20-22 cm átmérőjű, 1 mm vékony körlapokká kinyújtjuk, miközben 90°-kal el-elforgatjuk, hogy a tortilla szép kerek legyen.
  4. Egy tortillalapot a nyújtófa segítségével a zsiradékmentes, felhevített palacsintasütő serpenyőbe fektetünk, és kis-közepes lángon mindkét oldalán pár pillanat alatt kisütjük. (Amint elkezd hólyagosodni a tészta, máris megfordíthatjuk. Ha tovább sütjük, kiszárad és törékennyé válik.)
  5. Ahogy kisült, tányérra tesszük, és nedves + száraz konyharuhával letakarjuk, amíg a többit is elkészítjük. (Így még hajlékonyabb lesz, és nem fog törni.) Azon melegében tetszés szerint töltjük.
Tipp:
Ha egy későbbi alkalommal szeretnénk felhasználni, akkor miután a lapok teljesen kihűltek, nejlonzacskóba csomagolva lefagyasztjuk. Fogyasztás előtt szobahőmérsékleten kiolvasztjuk, és tetszés szerinti módon felhasználjuk.

Megjegyzés:
Fontos, hogy sütés közben a láng ne legyen túl nagy, de túl kicsi se, különben a tészta túl hamar megég, ill. nem lesz szép hólyagos.
A tortillalapból taco, quesadilla, burrito, enchillada, fajita, tortilla tekercs, nachos (azaz tortillacsipsz), tostada, gordita, pupusa, stb. készíthető.









2017. augusztus 11., péntek

Csokoládés pohárkrém bogyós gyümölcsökkel







Ebben a nyári melegben az ember nem szívesen kapcsolja be a sütőt… ...hát még én!. :D A szóvicc ellenére ez bizony igaz, ezért most ismét egy sütés nélküli édességet dobtam össze. Ez a pohárkrém annyira ízlett a Kutyafülnek – annak ellenére, hogy csokis –, hogy ezek után pláne bátran merem ajánlani. :) Az édes, de azért nem túl tömény csokoládékrém jól harmonizál a savanykás gyümölcsökkel, és bár a pudinghoz vajat és nem tejszínhabot kevertem, mégsem tűnik nehéznek. Miközben kellemesen hűsít, jól is lakhatunk vele. :)






Hozzávalók 4 személyre:

1 cs. (100 g) csokoládés pudingpor (gluténmentes)
5 dl tej
8 dkg vaj
4 dkg nyírfacukor
2 dkg Bourbon vaníliás nyírfacukor
15 dkg málna
10 dkg fekete ribiszke
5 dkg vörös ribiszke
tejszínhab
4 mk. étcsokoládé forgács

elkészítés:

  1. A csokoládékrémhez 1 dl tejben csomómentesre keverjük a pudingport, majd a felforralt többi tejhez öntve felfőzzük. Többször átkeverve langyosra hűtjük.
  2. A vajat a kétféle cukorral kihabosítjuk, és a pudinghoz dolgozzuk.
  3. A gyümölcsöket – ha mirelit, akkor előbb kiolvasztjuk és lecsepegtetjük – botmixerrel pürésítjük, és a csokoládékrémmel felváltva üvegpoharakba rétegezzük.
  4. A desszertek tetejére tejszínhabot nyomunk és megszórjuk 1-1 kávéskanál étcsokoládé forgáccsal. Behűtve kínáljuk.











A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.