2016. február 27., szombat

Almakrémes rakott piskóta









A hétvégére sütött süteménynek megmaradt a széle, és mivel az a süti már elfogyott, viszont az édesség ehetnékem nem csillapodott, hipp-hopp összedobtam ezt a desszertet. Valóban hamar kitaláltam mi legyen belőle, ui. a maradék almáimat és a régóta tartogatott kókuszkrém egy részét is fel akartam használni. Ráadásul a nap is kisütött, ami ezekben az esős napokban szinte csodaszámba ment, úgyhogy pláne gyorsan kellett dolgoznom, hiszen még fotózni is akartam.
Korábban annyira ízlett a paleo gofrimhoz készített őszibarackkrém, hogy úgy gondoltam, almával is működne. Nem tévedtem – a kókuszkrém ennek a gyümölcsnek is jót tett. Na nem mintha önmagában nem lenne finom, de így azért mégiscsak más. Már csak egy kis csokiöntet kellett hozzá gyártanom, hogy kerek egész legyen. Nagyon örültem, mert hihetetlen módon olyan szinten sikerült eltalálnom a mennyiségeket, hogy egy csepp sem maradt ki semmiből, mindent felhasználtam. :)
Végül pedig egy igazán finom desszert lett a jutalmam. :)









Hozzávalók 2-4 személyre:

15 dkg diós-kávés piskóta (vagy bármilyen más maradék piskóta)

Almakrémhez:
50 dkg alma
1 citrom leve
3 ek. nádcukor
1 csapott tk. őrölt gyömbér
1 dl kókuszkrém

Csokoládéöntethez:
5 dkg vaj
3 dkg nádcukor darálva
1 dkg keserű kakaópor
1,5 ek. tej

elkészítés:
  1. Az almakrémhez a meghámozott, magházától megfosztott almákat cikkekre vágjuk, a cikkeket feldaraboljuk, és egy kisebb lábosban a citromlével, a cukorral és a gyömbérrel együtt puhára főzzük.
  2. Botmixerrel vagy villával pépesítjük (nem baj, ha kicsit darabos marad), hozzáadjuk a kókuszkrémet, és kis lángon addig főzzük, amíg a levét felére elfövi és besűrűsödik. Teljesen kihűtjük.
  3. A csokiöntethez a hozzávalókat fém tálkába tesszük, és gőz fölött összemelegítjük.
  4. A piskótát kisebb darabokra vágjuk, és 2 nagyobb vagy 4 kisebb üvegpohár aljába lerakunk belőle egy keveset.
  5. 1-1 szűk evőkanál csokikrémet kanalazunk rá, majd 1 jó evőkanál almakrém következik, amit befedünk egy újabb réteg piskótával. Ezt addig ismételjük, amíg a hozzávalók el nem fogynak. Arra figyeljünk, hogy az almakrémmel zárjuk a sort. A desszertet fogyasztásig hűtőbe tesszük, majd tálaljuk.











































A hátteret a Fotókellék biztosította.



2016. február 22., hétfő

Zöldséges húskrémleves









Nem gyakran fordul elő, de a minap erőteljes leves ehetnékem támadt, és ezúttal ezt a levest főztem a hűtőben található alapanyagokból. Bevallom, ezek a hozzávalók nálam eléggé hasonlóak, ha levesről van szó. De hogy legyen benne egy kis csavar, másképp készítettem, ui. kíváncsi voltam, milyen lenne, ha a húst leturmixolnám. A hús pépesítése kapcsán úgy is nagy gyakorlatra tettem szert az elmúlt időszakban. :D Igazából ez csak majdnem krémleves, mert a húst teljesen azért mégse lehet pépesíteni.
Ezúttal nem csirkemellet, hanem felsőcombot vettem elő a fagyasztóból, mert a tyúknak ez a része leveshez mégis csak ízletesebb, mint a kissé száraz és semlegesebb ízű mellehúsa. A turmixolásnak köszönhetően nincs szükség egyéb sűrítőanyagra, viszont a zöldségek így sem hiányozhatnak a levesből. Ezért került bele répa, borsó és nagy kedvencem, kukorica is. Természetesen a felsoroltak helyett más zöldek is belekerülhetnek, például akár zöldbab, brokkoli vagy karfiol is, de ezek nálunk sajnos nem lennének nyerők. Úgyhogy maradtam a jól megszokottaknál. Ezzel a nagy tálkányi levessel totálisan tele lettünk. :)









Hozzávalók:

50 dkg csirke felsőcombfilé
1 doboz konzervkukorica
15 dkg zöldborsó
1 nagyobb szál sárgarépa
1 szál bocskorpaprika
½ szál hegyes erős paprika
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. szárított, aprított petrezselyemzöldje
1 ek. füstölt, édes fűszerpaprika
őrölt fekete bors

1 ek. mangalicazsír
tejföl a tálaláshoz

elkészítés:

  1. A megtisztított vöröshagymát finomra vágjuk. A kétféle paprikát megmossuk, kicsumázzuk, kis kockákra aprítjuk, és a zsíron egy nagyobb lábosban megdinszteljük.
  2. A tűzről lehúzva elkeverjük az áttört fokhagymával, a sóval, a borssal és a pirospaprikával.
  3. Rátesszük az előzőleg kis kockákra vágott, megsózott húst, és fehéredésig sütjük. Felengedjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és puhulásig főzzük.
  4. A megfőtt húst leszűrjük, a levét felfogjuk, ez utóbbit visszaöntjük a lábosba, a húst pedig turmixgépben vagy késes aprítógépben pépesítjük.
  5. A húspépet visszaszedjük a főzőlébe, ha szükséges, még botmixerrel pépesítünk rajta, majd felengedjük 1,2 liter vízzel, és hozzáadjuk a sárgarépát., valamint 2 evőkanál petrezselyemzöldjét.
  6. Addig főzzük, amíg a répa félpuhára főtt, ekkor hozzáadjuk a borsót, készre főzzük, végül hozzákeverjük a kukoricát. Tálaláskor tejfölt kínálunk hozzá.






































A hátteret a Fotókellék biztosította.



2016. február 15., hétfő

Tejszínes pizzamártásban sült hús









A pizzát mindig ugyanabból az étteremből rendeljük, és bár a saját készítésű pizzámat is imádjuk, mégis viszonylag ritkán fordul elő, hogy azt sütök. Nemrég azonban gyors egymásutánban háromszor is magam készítettem. A 3. alkalom a sütésre a névnapomkor volt, és kifejezetten Anya kérésére történt. A pizzához főzött mártás azonban kissé csípősre sikeredett, és nem mertem Anyáékat sokkolni vele. Be is került a hűtőbe pár napra, addig várt a sorsára, én pedig főztem egy új adag, nem annyira csípős szószt. Végül a félretett mártás nem pizzatésztára került, hanem kitaláltam, hogy húst sütök benne. És milyen jól tettem! Eleve imádjuk a szaftos húsokat, úgyhogy jól éreztem, hogy a pizzamártásos hús is dobogós helyet kapna a kedvenc ételeim listáján. Valóban így lett, mert ez a pofon egyszerű húsétel fej-fej mellett végzett a paprikás hagymamártásban, ill. a fűszeres-tejszínes mártásban sült husi mellett. :)













Hozzávalók 6 személyre:

80 dkg csirkemellfilé
őrölt fekete bors

liszt
4-5 ek. olívaolaj
10 dkg reszelt parmezán sajt

Mártáshoz:

1 nagy fej vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
2 kis doboz sűrített paradicsom
1,5 ek. ketcup
1 tk. darált csípős paprika
1 tk. oregánó
1 tk. bazsalikom
1 tk. rozmaring
1 tk. majoranna
1 mk. borsikafű
3 babérlevél
őrölt fekete bors

1 tk. cukor (ha szükséges)
3 ek olívaolaj
1,5 dl víz
1 dl tejszín

elkészítés:

  1. A húst megmossuk, szárazra töröljük, a két fél mellfilét rostjaira merőlegesen, a kést függőlegesen tartva 0,5 cm vastag szeletekre vágjuk. Sóval, borssal ízesítjük.
  2. A szeleteket lisztbe mártjuk, az olajon mindkét oldalukon hirtelen kisütjük, majd félretesszük.
  3. A mártáshoz a megtisztított vöröshagymát lereszeljük. A fokhagymát megtisztítjuk, áttörjük, és a vöröshagymával együtt serpenyőben, az olívaolajon megdinszteljük. Közben sózzuk. (Vigyázzunk, hogy ne dinszteljük sokáig, nehogy a fokhagyma megkeseredjen benne!)
  4. Hozzákeverjük a sűrített paradicsomot, a darált paprikát és a ketchupot, megfűszerezzük, felöntjük a vízzel, és fedő alatt 5 percig pároljuk. Fedő nélkül mártás állagúra főzzük, majd kivesszük belőle a babérlevelet, és miután langyosra hűlt, hozzákeverjük a tejszínt.
  5. A sütőtálban lerakunk egy réteg húst, befedjük a mártás harmadrészével, majd újabb réteg hús és mártás következik, végül a harmadik húsréteg után a maradék mártással zárjuk a sort.
  6. A húst előmelegített sütőben pirulásig sütjük, majd megszórjuk a sajttal, és ráolvasztjuk. Tetszés szerinti körettel együtt tálaljuk, de leginkább spagetti illik hozzá.

sütési hőfok: 200ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc


Tipp:
Az étel egyéb csirkealkatrészekből vagy sertéshúsból is elkészíthető.
Köretnek lingune tésztát főztem hozzá, amit megfuttattam fokhagymás olívaolajon, és reszelt parmezán sajttal együtt tálaltam.



























A recept a Kifőztük gasztromagazin februári számában is megjelent.



2016. február 12., péntek

Sárgarépás-diós túrófánk












Úgy éreztem, a farsangi szezonra nem volt elég a múltkori teakrémes fánk, és mivel amúgy is édességre vágytam, nagy hirtelen összedobtam ezt az ízében szerintem a répatortára kísértetiesen emlékeztető fánkot. Az összeállításával sokkal hamarabb megvoltam, mint a sütéssel, ami a benne lévő répának köszönhető nedvesség miatt kicsit tovább tartott annál, mint amilyen gyorsan egyébként általában egy fánk elkészül. Megérte azonban kivárni a sülési időt, mert kiderült, hogy ezek a labdacsok bizony etetik magukat. :)

Elárulom, hogy a sietség a valamilyen desszert elkészítését illetően nem csak az édesség utáni vágy miatt volt, hanem az aznap postán kézhez kapott fotóhátterek is okot szolgáltattak rá. Ezek kapcsán ui. olyan szinten felvillanyozódtam az utóbbi napokban, ill. most, hogy megérkeztek, hogy azonnal le kellett tesztelnem, hogyan mutatnak egy étel háttereként, ill. hogy hogy néz ki egy étel ez előtt a háttér előtt. :D Egyébként már a kiválasztásuk is elképesztően izgalmas móka volt. Legalább 50-szer végignézem a kínálatot, hogy akkor most melyikeket válasszam, meg hogy melyik melyikkel mutat majd jól, ill. hogy így is, úgy is variálható legyen. És aztán, amikor megérkeztek, mint valami kisgyerek, úgy nézegettem az új „játékomat”. :D És akkor hopp, máris nekiláttam ennek a fánknak, majd kivételesen gyors fotózás következett, utána pedig képválogatás és képszerkesztés. Hát bizony nagy volt rajtam a nyomás ( :D ), hiszen a háttereknek köszönhetően sok gyönyörű kép született, amik közül borzalmas érzés volt „kikukázni” azokat, amik csak egy cseppet tértek el a többitől beállításban. Mintha legalábbis ki kellett volna dobnom két tök jó cipő közül az egyiket. :D Aztán nagy nehezen „csak” 18 fotó maradt (a kollázsoltakat nem ér külön számolni!), és totál büszke voltam magamra, hogy ezúttal nem 23. :D Szóval az újévi fogadalmam, hogy egy bejegyzésbe max. 10 fotót teszek be, végképp dugába dőlt, amióta ezekkel a hátterekkel dolgozhatok. :D

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Vikinek és társainak a Fotókelléktől, akiktől ezeket az imádni való háttereket kaptam. A Vikivel való levelezésből kiderült, hogy igen kedves egyéniség, arról nem is beszélve, hogy a cég mennyire nagyvonalú. Mindez manapság ritka kincs. Köszönöm! :)













Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

Tésztához:
25 dkg túró
20 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)
10 dkg darált dió
1 kis görög narancs lereszelt héja
15 dkg liszt
1 púpozott tk. sütőpor
2 tojás
10 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 csipet só
1 l kókuszolaj a sütéshez

Tetejére és az öntethez:
20 dkg tejföl vagy natúr joghurt
2 tk. porcukor
1 ek. narancslé
2 ek. porcukor + 1 mk. őrölt fahéj keveréke

elkészítés:

  1. A tojásokat a kétféle cukorral és a sóval együtt robotgéppel habosra kavarjuk.
  2. Hozzáadjuk a villával áttört túrót, az alaposan megmosott narancs lereszelt héját, a megtisztított és apró lyukú reszelőn lereszelt répát, a diót és a sütőporos lisztet. Az egészet alaposan összekeverjük.
  3. Az olajat egy nagyobb lábosban felhevítjük. Két evőkanál segítségével diónyi golyókat formázunk a masszából, beleszaggatjuk az olajba, és kis lángon kisütjük.
  4. A kész fánkokat konyhai papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róluk a felesleges zsiradékot, majd meghintjük fahéjjal kevert porcukorral.
  5. A tejfölt/joghurtot elverejük a porcukorral, a narancslével, és az öntetet a fánkok mellé kínáljuk.

Tipp:
A tésztamasszát teáskanállal is szaggathatjuk – akkor kisebb fánkokat kapunk, amik hamarabb átsülnek.
Ha a nyers tészta leragadna a lábos aljára, amikor az olajba szaggatjuk, akkor fakanállal segítsük fel az olaj felszínére.

Megjegyzés:
Ez a fánk viszonylag lassan sül.




















































A hátteret a Fotókellék biztosította.