2015. augusztus 31., hétfő

Paradicsomszósz télire (alapszósz tésztákhoz, pizzához, húsételekhez)









Anyósomék elutaztak 2 hétre, és felhatalmaztak, hogy amíg ők távol vannak, szedjünk nyugodtan a kertjükben termő paradicsomból. Így is tettünk, ám a leszedett mennyiségből a Kutyafül egy darabot sem evett. Rám maradt az egész. Jó vicc, hiszen én aztán pláne nem eszem nyers paradicsomot! Egyéb felhasználási módokat persze rendszeresen gyakorolok ezzel a zöldséggel (botanikai értelemben gyümölccsel) kapcsolatban. Sajnos most mégis mostohán bántam a kis gömböcökkel, és napokig rájuk se néztem. Aztán már rájuk néztem, de csak azért, hogy lecsekkoljam, élnek-e még. :D Csodák-csodájára, semmi bajuk nem volt, még nem indultak tottyadásnak, viszont nem akartam, hogy újabb 1 hét elteltével mégis ilyen sors elé nézzenek. Jobb ötletem nem lévén, azt a kemény 1 kg-nyi mennyiséget megfőztem szósznak, és gondoltam, majd lesz belőle tésztára feltét, húshoz „szaftalap” vagy pizzaöntet. A kész szósz olyan finom lett, és annyira emlékeztetett nagy kedvencemre, a paradicsomos húsgombócra, hogy majdnem kiolvasztottam egy kisebb adag darált húst, hogy tényleg valami hasonló legyen belőle. De utána másként döntöttem, és az összes szószt a már elősütött csirkemell szeletekkel házasítottam össze sajttal, kolbásszal dúsítva. Olyan finom lett, hogy legszívesebben leírnám a receptjét, de azt inkább majd egy új bejegyzésben. Helyette itt és most jöjjön a szósz receptje! :)





Hozzávalók kb. 6 dl-hez:

1 kg paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
2 ek. olívaolaj
1-1,5 ek. cukor (vagy kevesebb, ha kevésbé édesre szeretnénk)
1 kis doboz sűrített paradicsom
1 ek. 20%-os ecet
1 csapott tk. só
½ mk. őrölt fekete bors

elkészítés:

  1. A paradicsomot mély tálba tesszük, felöntjük forró vízzel, és 1 percig állni hagyjuk. Szűrőkanállal kivesszük a vízből, lehúzzuk a héját, a húsát pedig felkockázzuk.
  2. A kétféle hagymát megtisztítjuk, finomra aprítjuk, és lábosban az olívaolajon megdinszteljük.
  3. Hozzáadjuk a cukrot és a sűrített paradicsomot, 1 percig főzzük, majd felöntjük az ecettel, rátesszük a paradicsomot, sóval, borssal fűszerezzük, és fedő alatt (egy kis rést hagyva), kis lángon kb. félórát főzzük.
  4. Ezután fedő nélkül főzzük tovább még kb. 30 percet, vagy addig, amíg ketchup sűrűségű nem lesz.
  5. Miután a szósz elkészült, botmixerrel pürésíthetjük és átpasszírozhatjuk, ha homogén szószt szeretnénk, majd azonnal felhasználhatjuk.
    Ha nagyobb mennyiséget készítünk, akkor érdemes eltenni télire: a szószt még forrón jól záródó, tiszta üvegekbe töltjük, amiket úgy rendezünk el egy tepsiben, hogy az üvegek ne érintkezzenek egymással. A tepsit az 1/3-áig felengedjük vízzel, és kb. 1 órára 100°C-os sütőbe tesszük. Az üvegeket fogókesztyű segítségével rácsra állítjuk és így hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés:
Az így tartósított paradicsomszósz kb. 9 hónapig felhasználható. Ezt az alapszószt utólag is fűszerezhetjük, ahogy az étel megkívánja.
A receptben megadott mennyiség kisebb adag paradicsomos húsgombóchoz elegendő, és ízre is pontosan olyan.



























2015. augusztus 26., szerda

Pikáns göngyölt karaj füstölt sajttal töltve, hercegnő burgonyával






Ismét olyan fogást készítettem, amit az egyik kedvenc éttermünkben szoktam rendelni magamnak, amikor éppen erre a húsételre vágyom. Eredetileg szűzpecsenyéből készül, de karajból is megállja a helyét, sőt természetesen csirkemellből is elkészíthető. Rostlapon sütve az igazi, de a sütőben sütés sem rontja el. :) Szigorúan csak azoknak ajánlom, akik bírják az extra csípős ételeket. Természetesen kevesebb csípős paprikával is elkészíthető.
Én mindig hercegnő burgonyát szoktam hozzá rendelni, de nyáron bármilyen salátával, sőt csalamádéval is ehetjük.









Hozzávalók 2 személyre:

Göngyölt húshoz:
4, ujjnyi vastag szelet karaj
4 tk. darált csípős paprika
10 dkg füstölt sajt reszelve
12 szelet pácolt, füstölt császárszalonna
őrölt fekete bors


Körethez:
50 dkg krumpli (tisztítva mérve)
3 dkg puha vaj
2 tojássárgája
1 kis tojás (elmaradhat)
őrölt fehér bors
szerecsendió


elkészítés:

  1. A húst megmossuk, szárazra töröljük, és két ív háztartási fólia alatt vékonyra kiklopfoljuk.
  2. Mindkét oldalukon meghintjük kevés sóval és borssal, majd 2-2 szeletet külön-külön 1-1 ív alufóliára fektetünk úgy, hogy az egyik hússzelet hosszabbik oldala kissé fedje a másik karajszeletet.
  3. Az illesztésnél húsklopfolóval egyszer-kétszer ráütünk, hogy a szeletek összetapadjanak, majd a felül lévő felét megkenjük darált csípős paprikával.
  4. A hozzánk közelebb eső hosszabbik szélére halmozzuk a reszelt sajtot úgy, hogy jobbról és balról szabadon maradjon egy kb. 2 cm széles sáv.
  5. Ezt mindkét oldalról ráhajtunk a sajtra, majd az alufólia segítségével felgöngyöljük. Az alufóliát azonban nem tekerjük rá a húsra.
  6. A húsroládokat körbetekerjük 6-6 szelet baconnel, és alufóliába csomagoljuk.
  7. Egy nagy serpenyőben zsírt hevítünk, minden oldalukon elősütjük a húsokat, majd pár perc után lehámozzuk róluk a fóliát, és megkenjük 1-1 teáskanál erős paprikával.
  8. Egy tepsit vékonyan kizsírozunk, belefektetjük a roládokat, és 200°C-ra előmelegített sütőben vagy rostlapon kb. 30 perc alatt pirosra sütjük. Félidőben fordítunk rajtunk, hogy az aljuk is megpiruljon.
  9. Miközben a hús sül, a krumplit meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk, és sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük és lecsepegtetjük.
  10. Még forrón áttörjük, alaposan elkeverjük a vajjal és a tojássárgájával, sóval, borssal és frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük, majd nagy csillagcsöves habzsákba töltjük.
  11. Egy tepsit vékonyan kivajazunk vagy kibélelünk szilikonos sütőpapírral, és a krumplimasszából sorban egymás után kis halmokat nyomunk.
  12. Óvatosan lekenjük felvert tojással, és 200°C-os sütő középső rácsára téve, kb. 20 perc alatt pirulásig sütjük. A tányérra tett hús mellé rendezzük.























A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában is megjelent.



2015. augusztus 24., hétfő

Meggyes szilvaleves






Azt a kevés szilvát, amit nemrégiben a zöldségesnél vettem, süteményhez szerettem volna használni. Így is lett, de végül megmaradt a nagy része, és úgy döntöttem, levest főzök belőle. Nálam ez nagy szó, mármint a gyümölcsleves, ui. nem rajongok érte, de egy ideje már nem zárkózom el tőle, sőt eperből egyenesen imádom, de a meggy- és az almalevest is megkedveltem. Szilvából még sosem próbáltam, de most úgy éreztem, azt is szívesen megenném. A maradék meggyet sem akartam már tartogatni, így az is belekerült. :) Mi langyosan kanalaztuk.





Hozzávalók 4-6 személyre:

50 dkg szilva (magozva, lehet ringlóval vegyesen)
20 dkg magozott meggy
18 dkg barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
2 ek. frissen facsart citromlé
1 mk. őrölt fahéj
½ mk. őrölt szegfűszeg
½ mk. só
2 ek. étkezési keményítő
1,5 liter víz + egy kevés a habaráshoz
2,5 dl tejszínhab + 1 ek. barna nádcukor darálva

elkészítés:

  1. A kimagozott szilvát felkockázzuk, és miután a vizet felforraltuk, a meggyel, a citromlével és a fűszerekkel együtt beletesszük.
  2. Ha megfőtt, kiveszünk belőle egy kevés gyümölcsöt, félretesszük, a többit pedig botmixerrel pépesítjük.
  3. Egy kevés vízzel csomómentesre keverjük a keményítőt, behabarjuk vele a levest, visszatesszük bele a félretett gyümölcsöket, és összeforraljuk.
  4. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, és a leves mellé kínáljuk, amennyiben azt langyosan vagy behűtve tálaljuk.












2015. augusztus 19., szerda

Csirkés-mozzarellás melegszendvics dióval









Személy szerint melegszendvics rajongó vagyok, de ezzel azt hiszem, a Kutyafül is így van. Általában nem variálok a szendvicsek ízesítésével, szinte mindig az általunk jól ismert háromféle verziót szoktam készíteni: vajjal, sajttal, tejföllel, és ezt vagy szalámival vagy sonkával egészítem ki. A hegyes erős paprika és a lila hagyma pedig már csak ráadás, ha épp úgy tartja kedvem.
Most azonban egy kicsit másféle szendvicsre vágytam. Nem mintha csirkéset még nem ettem volna, de melegszendvicsnek, sőt kalácstésztából lévő zsemléből még nem próbáltam, pláne nem dióval. Ez utóbbi azért került bele, mert annyira ízlett egy másik szendvicsemben a pirított dió, hogy újra érezni akartam az ízét, de most melegszendvicsben és másféle sajttal kombinálva. Végtelenül egyszerű, de finom étel lett belőle.









Hozzávalók 2 szendvicshez:

2 db édes, szezámmagos zsemle vagy molnárka
1 kis csirkemellfilé (kb. 20 dkg)
12,5 dkg mozzarella
2 nagy gerezd fokhagyma
4 fél dió
1 jó ek olívaolaj
őrölt fekete bors

vaj a kenéshez

elkészítés:

  1. A csirkemellet két szeletre vágjuk, két ív háztartási fólia között kissé kiklopfoljuk, és sóval, borssal ízesítjük.
  2. A fokhagymát megtisztítjuk, felszeleteljük. A hússzeleteket serpenyőben, felhevített olajon fehéredésig sütjük, majd a fokhagymát is hozzáadva mindkét oldalukon pirosra sütjük.
  3. A diót durvára vágjuk, és száraz serpenyőben, kis lángon megpirítjuk. A mozzarellát lecsepegtetjük, felszeleteljük.
  4. A zsemléket kettévágjuk, megvajazzuk, egyik oldalukra ráhelyezzük a húst, beborítjuk mozzarellával, megszórjuk pirított dióval, és befedjük a zsemlék másik felével.
  5. Kontakt grillben (vagy serpenyőben mindkét oldalukon) addig sütjük, amíg a sajt megolvad benne. Friss zöldségekkel együtt tálaljuk.



























A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában is megjelent.



2015. augusztus 17., hétfő

Szalonnás-sajtos túrónokedli









Nagyon szeretjük a nokedlit és a túrógaluskát is. Ha gyors ebédet kell készítenem, vagy csak egyszerűen nincs kedvem sokáig pepecselni a konyhában, akkor rendszerint e közül a két köret közül szoktam választani (ha a főtt vagy sült virslit nem számoljuk :D ).
Úgy gondoltam, most összeházasítom a kettőt, és olyan nokedlit készítek, amiben túró is van. Az arányok ezért némileg változtak, és kicsit olyan hasra ütés szerűen alakultak, de nagy örömömre már elsőre sikerült elérnem a tökéletes állagot. Na nem mintha ez olyan nagy ördöngösség lett volna annyi nokedli- és túrógaluska massza bekeverése után. :D
Az eredmény nekem inkább nokedlis mint túrógaluskás, de a túró határozottan érezhető. Az biztos, hogy nem utoljára készítettem, és most 3 köret is van, amit főzési kedvnélküliség fennforgása esetén gyorsan elkészíthetek. :)

A bejegyzésben szereplő ételfotók számát tekintve pedig lehet, hogy már kezeltetnem kellene magam: nokedli szemből, nokedli fölülről, nokedli csak kicsit fölülről, nokedli a tányérban, nokedli a sütőtálban, így párosítva, úgy párosítva... :D









Hozzávalók 4 személyre:

25 dkg füstölt, húsos szalonna
30 dkg finomliszt
25 dkg túró
3 tojás
2 dl tej
1 evőkanál napraforgóolaj
1 tk. só
15 dkg tejföl
10 dkg reszelt trappista/eidami vagy füstölt sajt (de választhatunk erősebb ízű sajtot is)
kevés mangalicazsír


elkészítés:

  1. A szalonnát apró kockákra vágjuk, száraz serpenyőben addig sütjük, hogy a zsírját kiengedje, és kissé megpiruljon. Félretesszük.
  2. A tojásokat villával felverjük, sóval ízesítjük, összekeverjük a túróval és az olajjal, majd felváltva hozzákeverjük a tejet és a lisztet.
  3. A tésztamasszát lobogó, sós vízbe szaggatjuk, újra felforraljuk. Ha a galuskák feljöttek a víz felszínére, leszűrjük, hideg vízzel átöblítjük, és alaposan lecsepegtetjük.
  4. A szalonnás zsírt újra felhevítjük, összekeverjük a nokedlivel, ízlés szerint még sózzuk, ha szükséges.
  5. A fele adag nokedlit zsírral vékonyan kikent sütőtálba kanalazzuk, megkenjük a tejföl felével, megszórjuk 5 dkg sajttal, majd elosztjuk rajta a maradék nokedlit, azon pedig a többi tejfölt és a megmaradt sajtot.
  6. Előmelegített sütőben addig sütjük, hogy a sajt kissé megpiruljon a tetején, majd tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc


Tipp:
Ha nincs elég időnk, nem szükséges sütőben sütni, hanem csak összekeverjük a tejföllel, megszórjuk sajttal, és már tálalhatjuk is.
Köretként (szalonna nélkül) paprikáshoz, pörköltekhez vagy egyéb szaftos húsételekhez is adhatjuk, éppen úgy, mint a jól ismert nokedlit.




















































A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában is megjelent.



2015. augusztus 14., péntek

Banánhabos tuile-kosárkák






Mivel fogyókúrázom, nem ehetek süteményt, viszont néha-néha megkívánom az édességet. Az epres túróhab az egyik, amit ilyenkor szívesen kanalazgatok, és annak mintájára most banánnal készítettem. De hogy legyen benne valami érdekes is, ezúttal nem pohárban tálaltam, hanem tuile-kosárkában, aminek a receptjét a Szakácsok könyve c. kiadványban találtam. Csakhogy nem volt itthon annyi szeletelt mandulám, mint amennyi kellett volna, ezért részben zabpehellyel készítettem.
Keserűmandula-kivonat híján pedig likőrt használtam. Vanília kivonatom sincs, csak házi készítésű vanília esszenciám, ami sajnos nem annyira tömény, ezért abból is többet tettem a sütibe.
Ezeket a kosárkákat eredetileg úgy készítik, hogy kis halmokat sorakoztatnak a tepsire, kanál hátával kör alakúra egyengetik, majd miután megsült, még forró, képlékeny állapotában alájuk nyúlnak, és beleegyengetik pl. muffin- vagy egyéb sütőformákba. Először én is így próbáltam, de ez lehetetlen küldetésnek bizonyult, mert a sütike ripityára tört, és nem hiszem, hogy a kókuszliszt miatt, amivel a finomlisztet helyettesítettem. Ezért aztán kicseleztem, és 2. nekifutásra a még nyers mandulás cukormasszát muffinformában sütöttem meg. És nem tört szét. :) De ez meg más okból nem lett jó. Én dinnye, „rendes” cukor helyett ui. kókuszcukorral készítettem. Nem lett se ropogós, se finom. Ekkor még mindig nem adtam fel, harmadikra is nekifutottam, de visszatértem a normál cukorhoz. Így megszülettek a Macskanyelv féle tuile-kosárkák. :D Jól harmonizál a banánhabbal, bár önmagában is nagyon finom. Igaz, elsőre csöppet macerás a kosárkák kialakítása (másodikra már rutinból megy :D), de megéri bíbelődni vele. Biztos, hogy nem utoljára tálaltam fel. :)
Amennyiben a kis kosarak mégis eltörnének, nem kell megijedni, mert réteges pohárkrém formájában is elkészíthető ez a desszert. Én is így cselekedtem első alkalommal.









Hozzávalók 6 darabhoz:

Kosárkákhoz:
4 dkg szeletelt mandula
2,5 dkg zabpehely
6,5 dkg porcukor
1 mk. vanília esszencia
1 mk. Amaretto likőr vagy 1 csepp keserűmandula-kivonat
1 tojás fehérje
1,25 dkg olvasztott vaj
1 dkg kókuszliszt

Banánhabhoz és díszítéshez:
10 dkg érett banán (tisztítva mérve)
3 dkg kókuszcukor darálva vagy 3 ek folyékony méz
12,5 dkg mascarpone, natúr krémsajt vagy krémes házi túró
1 dl kókusztejszín
1 ek. kókuszreszelék

elkészítés:

  1. A kosárkákhoz a mandulát, a zabpelyhet és a porcukrot tálba tesszük, hozzáadjuk a vanília esszenciát és a likőrt, elkeverjük a tojásfehérjével, és még forrón hozzádolgozzuk az olvasztott vajat. Lefedve egy éjszakán át hűtőben pihentetjük.
  2. Másnap hozzászitáljuk a lisztet, és alaposan elkeverjük. Egy hosszabb ív sütőpapírt négyzetekre vágunk, és a masszából evőkanállal kis halmokat rakunk a papírra.
  3. A halmocskákat hideg vízbe mártott kanál hátával lelapítjuk, kb. 10 cm átmérőjű körökké formázzuk. Egy pohár alját és szélét hideg vízbe mártjuk, a segítségével egyenként muffintepsi mélyedéseibe egyengetjük a mandulás cukormasszával megkent papírdarabokat, és óvatosan kivesszük belőle a poharat. A kilógó papírszéleket ollóval levágjuk.
  4. A kosárkákat előmelegített sütőben alulról a 2. sínen kb. 20 percig a formában sütjük, majd a formából kivéve, az 1. sínre téve készre sütjük. Akkor jó, ha a tészta közepe száraz.
  5. Tortarácsra tesszük, és miután langyosra kihűltek, nagyon óvatosan lehúzzuk róluk a sütőpapírt, nehogy a gyűrődések kihajtogatása miatt széttörjenek.
  6. A kókuszreszeléket száraz serpenyőben, kis lángon enyhén megpirítjuk. Kihűtjük.
  7. A banánhabhoz a héjától megfosztott banánt felkarikázzuk, botmixerrel vagy villával pépesítjük, porcukorral ízesítjük, és kézi habverővel csomómentesre keverjük a mascarponéval.
  8. A tejszínt magas falú edényben jól behűtjük, majd kemény habbá verjük. Óvatosan a banános krémhez forgatjuk, elosztjuk a kosárkákban, és megszórjuk pirított kókuszreszelékkel. Tálaljuk.

sütési hőfok: 150°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc


Tipp:
A krémet le is fagyaszthatjuk, nagyon finom, krémes fagylalt lesz belőle, amit ugyanúgy a kosárkában tálalhatunk.


























A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában is megjelent.