2015. augusztus 31., hétfő

Paradicsomszósz télire (alapszósz tésztákhoz, pizzához, húsételekhez)







A Kutyafül szülei elutaztak 2 hétre, és felhatalmaztak, hogy amíg ők távol vannak, szedjünk nyugodtan a kertjükben termő paradicsomból. Így is tettünk, ám a leszedett mennyiségből a Kutyafül egy darabot sem evett. Rám maradt az egész. Jó vicc, hiszen én aztán pláne nem eszem nyers paradicsomot! Egyéb felhasználási módokat persze rendszeresen gyakorolok ezzel a zöldséggel (botanikai értelemben gyümölccsel) kapcsolatban. Sajnos most mégis mostohán bántam a kis gömböcökkel, és napokig rájuk se néztem. Aztán már rájuk néztem, de csak azért, hogy lecsekkoljam, élnek-e még. :D Csodák-csodájára, semmi bajuk nem volt, még nem indultak tottyadásnak, viszont nem akartam, hogy újabb 1 hét elteltével mégis ilyen sors elé nézzenek. Jobb ötletem nem lévén, azt a kemény 1 kg-nyi mennyiséget megfőztem szósznak, és gondoltam, majd lesz belőle tésztára feltét, húshoz „szaftalap” vagy pizzaöntet. A kész szósz olyan finom lett, és annyira emlékeztetett nagy kedvencemre, a paradicsomos húsgombócra, hogy majdnem kiolvasztottam egy kisebb adag darált húst, hogy tényleg valami hasonló legyen belőle. De utána másként döntöttem, és az összes szószt a már elősütött csirkemell szeletekkel házasítottam össze sajttal, kolbásszal dúsítva. Olyan finom lett, hogy legszívesebben leírnám a receptjét, de azt inkább majd egy új bejegyzésben. Helyette itt és most jöjjön a szósz receptje! :)




Hozzávalók kb. 6 dl-hez:

1 kg paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
2 ek. olívaolaj
1-1,5 ek. cukor (vagy ízlés szerint)
1 kis doboz sűrített paradicsom
1 ek. 20%-os ecet
1 csapott tk. só
½ mk. őrölt fekete bors

elkészítés:
  1. A héjukon bemetszett paradicsomokat mély tálba tesszük, felöntjük forró vízzel, és 1 percig állni hagyjuk. Szűrőkanállal kivesszük a vízből, lehúzzuk a héjukat, a húsukatt felkockázzuk.
  2. A megtisztított vöröshagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, és lábasba téve, az olívaolajon megdinszteljük.
  3. Hozzáadjuk a cukrot, a sűrített paradicsomot, 1 percig főzzük, majd felöntjük az ecettel, és rátesszük a paradicsomot. Sóval, borssal fűszerezzük, és majdnem teljesen lefedve, kis lángon kb. fél órát főzzük.
  4. Levesszük róla a fedőt, és további kb. 30 percet főzzük, vagy addig, amíg ketchup sűrűségű nem lesz.
  5. A kész szószt botmixerrel pürésíthetjük (át is passzírozhatjuk, ha homogén szószt szeretnénk), és azonnal felhasználhatjuk.
    Ha nagyobb mennyiséget készítünk, érdemes eltenni télire: a szószt még forrón jól záródó, tiszta üvegekbe töltjük, amiket úgy rendezünk el egy tepsiben, hogy az üvegek ne érintkezzenek egymással. A tepsit az 1/3-áig felengedjük vízzel, és kb. 1 órára 100°C-os sütőbe tesszük. Az üvegeket fogókesztyű segítségével rácsra állítjuk és így hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés:
Az így tartósított paradicsomszósz kb. 9 hónapig felhasználható. Ezt az alapszószt utólag is fűszerezhetjük, ahogy az étel megkívánja.
A receptben megadott mennyiség kisebb adag paradicsomos húsgombóchoz elegendő, és ízre is pontosan olyan.












2015. augusztus 26., szerda

Pikáns göngyölt karaj füstölt sajttal töltve, hercegnő burgonyával





Ismét olyan fogást készítettem, amit az egyik kedvenc éttermünkben szoktam rendelni magamnak, amikor éppen erre a húsételre vágyom. Eredetileg szűzpecsenyéből készül, de karajból is megállja a helyét, sőt természetesen csirkemellből is elkészíthető. Rostlapon sütve az igazi, de a sütőben sütés sem rontja el. :) Szigorúan csak azoknak ajánlom, akik bírják az extra csípős ételeket. Természetesen kevesebb csípős paprikával is elkészíthető.
Én mindig hercegnő burgonyát szoktam hozzá rendelni, de nyáron bármilyen salátával, sőt csalamádéval is ehetjük.






Hozzávalók 2 személyre:

Göngyölt húshoz:
4 szelet karaj
4 tk. darált csípős paprika
10 dkg füstölt sajt reszelve
12 szelet pácolt, füstölt császárszalonna
őrölt fekete bors


Hercegnő burgonyához:
50 dkg krumpli (tisztítva mérve)
3 dkg puha vaj
2 tojássárgája
1 kis tojás (elmaradhat)
őrölt fehér bors
szerecsendió


elkészítés:
  1. Az ujjnyi vastag szelet húsokat két ív folpack alatt vékonyra kiklopfoljuk, mindkét oldalukon meghintjük kevés sóval és borssal, majd 2-2 szeletet 1-1 ív alufóliára fektetünk úgy, hogy az egyik hússzelet hosszabbik oldala kissé fedje a másik karajszeletet.
  2. Az illesztésnél húsklopfolóval egyszer-kétszer ráütünk, hogy a szeletek összetapadjanak, majd a felül lévő felüket megkenjük darált, csípős paprikával.
  3. Az így kapott nagy hússzeletek hozzánk közelebb lévő hosszabbik szélére halmozzuk a reszelt sajtot úgy, hogy jobbról és balról szabadon maradjon egy kb. 2 cm széles sáv.
  4. A szabadon maradt részt mindkét oldalról ráhajtunk a sajtra, majd az alufólia segítségével felgöngyöljük. Az alufóliát nem tekerjük rá a húsra.
  5. A húsroládokat körbetekerjük 6-6 szelet baconnel, alufóliába csomagoljuk, és kevés serpenyőben felhevített zsíron, minden oldalukon elősütjük.
  6. Pár perc elteltével lehámozzuk róluk a fóliát, megkenjük 1-1 teáskanál erős paprikával, majd a roládokat vékonyan kizsírozott tepsibe fektetjük, és 200°C-ra előmelegített sütőben vagy rostlapon kb. 30 perc alatt pirosra sütjük. Félidőben fordítunk rajtunk, hogy az aljuk is megpiruljon.
  7. A körethez a meghámozott krumplit felkockázzuk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük és lecsepegtetjük.
  8. A főtt krumplit még forrón áttörjük, alaposan elkeverjük a vajjal a tojássárgájával, sóval, és borssal, valamint frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük. A krumplimasszát nagy csillagcsöves habzsákba töltjük.
  9. A krumplimasszából sorban egymás után kis halmokat nyomunk a vékonyan kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe, és óvatosan lekenjük felvert tojással. 200°C-os sütő középső rácsára téve, kb. 20 perc alatt pirulásig sütjük. A tányérokra tett hússzeletek mellé rendezzük.












A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.

2015. augusztus 24., hétfő

Meggyes szilvaleves





Azt a kevés szilvát, amit nemrégiben a zöldségesnél vettem, süteményhez szerettem volna használni. Így is lett, de végül megmaradt a nagy része, és úgy döntöttem, levest főzök belőle. Nálam ez nagy szó, mármint a gyümölcsleves, ui. nem rajongok érte, de egy ideje már nem zárkózom el tőle, sőt eperből egyenesen imádom, de a meggy- és az almalevest is megkedveltem. Szilvából még sosem próbáltam, de most úgy éreztem, azt is szívesen megenném. A maradék meggyet sem akartam már tartogatni, így az is belekerült. :) Mi langyosan kanalaztuk.




Hozzávalók 4-6 személyre:

50 dkg szilva (magozva mérve, lehet ringlóval vegyesen)
20 dkg magozott meggy
18 dkg barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
2 ek. frissen facsart citromlé
1 mk. őrölt fahéj
½ mk. őrölt szegfűszeg
½ mk. só
2 ek. étkezési kukoricakeményítő
1,5 liter víz + egy kevés a habaráshoz
2,5 dl tejszínhab + 1 ek. barna nádcukor darálva

elkészítés:
  1. A felkockázott szilvát, a meggyet, a citromlevet, a fűszereket lábasba tesszük, felöntjük a vízzel, felforraljuk és puhulásig főzzük a gyümölcsöket.
  2. Egy kevés gyümölcsöt kiveszünk belőle, félretesszük, a többit pedig botmixerrel pépesítjük.
  3. A keményítőt kevés vízzel csomómentesre keverjük, behabarjuk vele a levest, visszatesszük bele a félretett gyümölcsöket, és összeforraljuk.
  4. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, és a leves mellé kínáljuk, amennyiben azt langyosan vagy behűtve tálaljuk.






2015. augusztus 19., szerda

Csirkés-mozzarellás melegszendvics dióval







Személy szerint melegszendvics rajongó vagyok, de ezzel azt hiszem, a Kutyafül is így van. Általában nem variálok a szendvicsek ízesítésével, szinte mindig az általunk jól ismert háromféle verziót szoktam készíteni: vajjal, sajttal, tejföllel, és ezt vagy szalámival vagy sonkával egészítem ki. A hegyes erős paprika és a lila hagyma pedig már csak ráadás, ha épp úgy tartja kedvem.
Most azonban egy kicsit másféle szendvicsre vágytam. Nem mintha csirkéset még nem ettem volna, de melegszendvicsnek, sőt kalácstésztából lévő zsemléből még nem próbáltam, pláne nem dióval. Ez utóbbi azért került bele, mert annyira ízlett egy másik szendvicsemben a pirított dió, hogy újra érezni akartam az ízét, de most melegszendvicsben és másféle sajttal kombinálva. Végtelenül egyszerű, de finom étel lett belőle.






Hozzávalók 2 szendvicshez:

2 db édes, szezámmagos zsemle vagy molnárka
1 kis csirkemellfilé (kb. 20 dkg)
12,5 dkg mozzarella
2 nagy gerezd fokhagyma
4 fél dióbél
1 púpozott ek. olívaolaj
őrölt fekete bors

vaj a kenéshez

elkészítés:
  1. A csirkemellet két szeletre vágjuk, két ív folpack között kissé kiklopfoljuk, és sóval, borssal ízesítjük.
  2. A hússzeleteket felhevített olajon fehéredésig sütjük, majd a vékonyra szelt fokhagymát is hozzáadva, mindkét oldalukon pirosra sütjük.
  3. A diót durvára vágjuk, és zsiradékmentes serpenyőben, kis lángon megpirítjuk. A mozzarellát lecsepegtetjük, felszeleteljük.
  4. A zsemléket kettévágjuk, megvajazzuk, egyik oldalukra ráhelyezzük a sült húst, beborítjuk a mozzarellaszeletekkel, megszórjuk pirított dióval, és befedjük a zsemlék másik felével.
  5. Kontakt grillben (vagy serpenyőben mindkét oldalukon) addig sütjük, amíg a sajt megolvad benne. Friss zöldségekkel együtt tálaljuk.














A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.

2015. augusztus 17., hétfő

Szalonnás-sajtos túrónokedli







Nagyon szeretjük a nokedlit és a túrógaluskát is. Ha gyors ebédet kell készítenem, vagy csak egyszerűen nincs kedvem sokáig pepecselni a konyhában, akkor rendszerint e közül a két köret közül szoktam választani (ha a főtt vagy sült virslit nem számoljuk :D ).
Úgy gondoltam, most összeházasítom a kettőt, és olyan nokedlit készítek, amiben túró is van. Az arányok ezért némileg változtak, és kicsit olyan hasra ütés szerűen alakultak, de nagy örömömre már elsőre sikerült elérnem a tökéletes állagot. Na nem mintha ez olyan nagy ördöngösség lett volna annyi nokedli- és túrógaluska massza bekeverése után. :D
Az eredmény nekem inkább nokedlis mint túrógaluskás, de a túró határozottan érezhető. Az biztos, hogy nem utoljára készítettem, és most 3 köret is van, amit főzési kedvnélküliség fennforgása esetén gyorsan elkészíthetek. :)

A bejegyzésben szereplő ételfotók számát tekintve pedig lehet, hogy már kezeltetnem kellene magam: nokedli szemből, nokedli fölülről, nokedli csak kicsit fölülről, nokedli a tányérban, nokedli a sütőtálban, így párosítva, úgy párosítva... :D






Hozzávalók 4 személyre:

25 dkg füstölt, húsos szalonna
30 dkg finomliszt
25 dkg túró
3 tojás
2 dl tej
1 ek. napraforgóolaj
1 tk. só
15 dkg tejföl
10 dkg reszelt trappista/eidami vagy füstölt sajt (vagy más erőteljesebb ízű sajt)
kevés mangalicazsír

elkészítés:

  1. A szalonnát apró kockákra vágjuk, zsiradékmentes serpenyőben addig sütjük, hogy a zsírját kiengedje, és kissé megpiruljon. Félretesszük.
  2. A tojásokat felverjük, sóval ízesítjük, összekeverjük a túróval, az olajjal, majd felváltva hozzákeverjük a tejet és a lisztet.
  3. A tésztamasszát lobogó, sós vízbe szaggatjuk, újra felforraljuk, és ha a galuskák feljöttek a víz felszínére, még 1-2 percig főzzük. Leszűrjük, hideg vízzel átöblítjük, és alaposan lecsepegtetjük.
  4. A szalonnás zsírt újra felhevítjük, összekeverjük a nokedlivel, sózzuk még, ha szükséges.
  5. A fele adag nokedlit zsírral vékonyan kikent sütőtálba kanalazzuk, megkenjük a tejföl felével, megszórjuk 5 dkg reszelt sajttal, majd elosztjuk rajta a maradék nokedlit, azon pedig a többi tejfölt és a megmaradt sajtot. Előmelegített sütőben addig sütjük, hogy a sajt kissé megpiruljon a tetején, majd tálaljuk.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:

Ha nincs elég időnk, nem szükséges sütőben sütni, hanem csak összekeverjük a tejföllel, megszórjuk sajttal, és már tálalhatjuk is.
Köretként (szalonna nélkül) paprikáshoz, pörköltekhez vagy egyéb szaftos húsételekhez is adhatjuk, éppen úgy, mint a jól ismert nokedlit.


























A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.

2015. augusztus 14., péntek

Banánhabos tuile-kosárkák





Mivel fogyókúrázom, nem ehetek süteményt, viszont néha-néha megkívánom az édességet. Az epres túróhab az egyik, amit ilyenkor szívesen kanalazgatok, és annak mintájára most banánnal készítettem. De hogy legyen benne valami érdekes is, ezúttal nem pohárban tálaltam, hanem tuile-kosárkában, aminek a receptjét a Szakácsok könyve c. kiadványban találtam. Csakhogy nem volt itthon annyi szeletelt mandulám, mint amennyi kellett volna, ezért részben zabpehellyel készítettem.
Keserűmandula-kivonat híján pedig likőrt használtam. Vanília kivonatom sincs, csak házi készítésű vanília esszenciám, ami sajnos nem annyira tömény, ezért abból is többet tettem a sütibe.
Ezeket a kosárkákat eredetileg úgy készítik, hogy kis halmokat sorakoztatnak a tepsire, kanál hátával kör alakúra egyengetik, majd miután megsült, még forró, képlékeny állapotában alájuk nyúlnak, és beleegyengetik pl. muffin- vagy egyéb sütőformákba. Először én is így próbáltam, de ez lehetetlen küldetésnek bizonyult, mert a sütike ripityára tört, és nem hiszem, hogy a kókuszliszt miatt, amivel a finomlisztet helyettesítettem. Ezért aztán kicseleztem, és 2. nekifutásra a még nyers mandulás cukormasszát muffinformában sütöttem meg. És nem tört szét. :) De ez meg más okból nem lett jó. Én dinnye, „rendes” cukor helyett ui. kókuszcukorral készítettem. Nem lett se ropogós, se finom. Ekkor még mindig nem adtam fel, harmadikra is nekifutottam, de visszatértem a normál cukorhoz. Így megszülettek a Macskanyelv féle tuile-kosárkák. :D Jól harmonizál a banánhabbal, bár önmagában is nagyon finom. Igaz, elsőre csöppet macerás a kosárkák kialakítása (másodikra már rutinból megy :D), de megéri bíbelődni vele. Biztos, hogy nem utoljára tálaltam fel. :)
Amennyiben a kis kosarak mégis eltörnének, nem kell megijedni, mert réteges pohárkrém formájában is elkészíthető ez a desszert. Én is így cselekedtem első alkalommal.






Hozzávalók 6 darabhoz:

Kosárkákhoz:
4 dkg szeletelt mandula
2,5 dkg zabpehely
6,5 dkg porcukor
1 mk. vanília esszencia
1 mk. Amaretto likőr vagy 1 csepp keserűmandula-kivonat
1 tojásfehérje
1,25 dkg olvasztott vaj
1 dkg kókuszliszt

Banánhabhoz és a díszítéshez:
10 dkg érett banán (tisztítva mérve)
3 dkg kókuszcukor darálva vagy 3 ek. folyékony méz
12,5 dkg mascarpone vagy natúr krémsajt vagy krémes házi túró
1 dl kókusztejszín
1 ek. kókuszreszelék

elkészítés:

  1. A kosárkákhoz a mandulát, a zabpelyhet és a porcukrot tálba tesszük, hozzáadjuk a vanília esszenciát, a likőrt, elkeverjük a tojásfehérjével, és még forrón hozzádolgozzuk az olvasztott vajat. Lefedve egy éjszakán át hűtőben pihentetjük.
  2. Másnap hozzászitáljuk a lisztet, és alaposan elkeverjük. Egy hosszabb ív sütőpapírt négyzetekre vágunk, és a masszából evőkanállal kis halmokat kupacolunk a papírdarabokra. A halmocskákat hideg vízbe mártott kanál hátával lelapítjuk, és kb. 10 cm átmérőjű körökké formázzuk.
  3. Egy pohár alját és a szélét hideg vízbe mártjuk, a segítségével egyenként a muffintepsi mélyedéseibe egyengetjük a mandulás cukormasszával megkent papírdarabokat, majd óvatosan kivesszük belőle a poharat. A kilógó papírszéleket ollóval levágjuk.
  4. A kosárkákat előmelegített sütőben kb. 20 percig alulról a 2. rácson sütjük, majd a formából kivéve, az 1. rácsra téve készre sütjük. Akkor jó, ha a tészta közepe már száraz.
  5. A muffintepsit tortarácsra tesszük, és miután a kosárkák langyosra hűltek, nagyon óvatosan lehúzzuk róluk a sütőpapírt, nehogy a gyűrődések kihajtogatása miatt széttörjenek.
  6. A kókuszreszeléket zsiradékmentes serpenyőben, kis lángon enyhén megpirítjuk. Kihűtjük.
  7. A banánhabhoz a banánt felkarikázzuk, pépesítjük, porcukorral ízesítjük, és kézi habverővel csomómentesre keverjük a mascarponéval.
  8. A kemény habbá vert tejszínt a banános krémhez forgatjuk, elosztjuk a kosárkákban, és megszórjuk pirított kókuszreszelékkel. Tálaljuk.
sütési hőfok: 150°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Tipp:

A krémet le is fagyaszthatjuk, nagyon finom, krémes fagylalt lesz belőle, amit ugyanúgy a kosárkában tálalhatunk.















A recept a Kifőztük gasztromagazin augusztusi számában is megjelent.