2015. április 29., szerda

Csavart, magos tönkölykenyérkék









Fogyókúrázunk. Nagy sóhaj... :D Igen, sóhajtozom, mert szinte a nullára kellett redukálnom a kenyérfogyasztást, ui. én is, mint olyan sokan mások, a kelt tésztától hízom. A macska rúgja meg – hát nem pont azok a kedvenceim!?! De nincs mit tenni, le kell mondanom róla egy időre, ha vissza akarom nyerni a versenysúlyomat. (Persze a diétás időszakot futással és nagy sétákkal is kiegészítem, hogy szó ne érje a ház elejét. :D)
A Kutyafültől viszont nem vonhatom meg a finom falatokat, mert neki legalább reggelire muszáj kenyeret ennie, hogy hatékonyan tudja használni a szürkeállományát a nap folyamán. Persze diéta idején én sem fehérlisztből sütök, sőt szándékomban áll kipróbálni olyan liszteket is, amit eddig még soha. No de vissza ehhez a recepthez! Eredetileg utazáshoz sütöttem ezeket a tönkölykenyérkéket, de az útból nem lett semmi, így egy bizonyos – ebédre készített – saláta kísérőivé váltak.
Mivel most futószalagon pirítom a szezámmagot, és naponta ájuldozok, hogy jaj, de finom, ezért gondoltam, ebbe a tésztába is belecsempészem egy kis szintén pirított tökmag kíséretében. De jól tettem! Nem tudom, másnak hogy működik az ízlelőbimbaja, de az enyém szerint határozottan tepertős pogácsa ízű péksütik születtek (mert naná, hogy megkóstoltam 2 falat erejéig). Nyilván a pirított magvaknak köszönhetően. Kedvenc-listás lett. :)
Ez a formázási technika pedig nyilván nem újdonság, általában kalácsok esetében láthatunk ilyet, de szerintem kenyértésztával is szép eredményt lehet elérni.








Hozzávalók 8 darabhoz:

40 dkg tönkölybúza fehérliszt
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1 ek. finomliszt + a szóráshoz (elhagyható)
2 dkg szezámmag
2 dkg tökmag (lehet több is, elbírja :D)
1 csapott ek só
4 ek. napraforgóolaj
3 dl tej
2,5 dkg friss élesztő
1 csapott ek. cukor

elkészítés:

  1. Az élesztőt a cukorral és a finomliszttel együtt kis tálkába tesszük, és egy kevés langyos tejjel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
  2. A tökmagot durvára vágjuk, és száraz serpenyőben, kis lángon megpirítjuk. Félretesszük. A szezámmagot külön pirítjuk meg, majd a tökmaghoz öntjük, és hűlni hagyjuk.
  3. A kétféle lisztet a sóval és a kihűlt pirított magvakkal együtt egy tálban elkeverjük, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, a 2 evőkanál olajat, és a maradék tejjel együtt lágy tésztává dagasztjuk.
  4. A kelesztőtálat kikenjük 1 evőkanál olajjal, beletesszük a tésztát, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  5. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 8 egyenlő részre osztjuk, és mindegyiket 45 cm hosszúra megsodorjuk.
  6. A tésztakígyókat patkó alakban meghajlítjuk, összecsavarjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük.
  7. Letakarjuk 1 evőkanál olajjal megkent folpackkal és konyharuhával, majd további félórás kelesztés után a tetejüket megkenjük langyos vízzel és megszórjuk finomliszttel.
  8. Előmelegített sütőben pirosra sütjük, majd rácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc
































2015. április 27., hétfő

Epres joghurt pirított zabpehellyel és szezámaggal









Maradt még egy kis földieprem, joghurt is volt a hűtőben, és szívesen ettem volna valamit reggelire, ami egyébként igen helytelen módon nem szokásom.
Emlékeztem rá, hogy valakitől azt hallottam, hogy a szezámmag és a zabpehely is finomabb pirítva, ezért kipróbáltam, és az eperrel együtt a joghurthoz kevertem. Kimondottan jól esett így feldobva a joghurt, még meg is lepődtem, hogy ennyire ízlett, én ugyanis eddig nem voltam oda a zabpelyhes joghurtért. Bár az eper számomra már önmagában elég a boldogsághoz. :D Olyat jót ettem belőle, hogy még délben sem voltam éhes, sőt ez lett a fogyókúrás időszakom egyik fő eledele. :)
Én egy ekkora adagot a délelőtt folyamán 3 részletben szoktam bekanalazni, és mindig fogyasztás előtt keverem hozzá a pirított magvakat.
Tartalmas napindító gyanánt nagyobb étkűeknek 1 személyre elegendő a receptben szereplő mennyiség, de ha reggelire mást is fogyasztunk, akkor kétfelé oszthatjuk.
Bármilyen bogyós gyümölccsel vagy banánnal és pirított dióval is nagyon ízletes, nem beszélve arról, hogy olcsóbb és egészségesebb, sőt szerintem még finomabb is, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.









Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg natúr joghurt vagy görög joghurt
15 dkg friss földieper + 2 szem a díszítéshez
3 dkg xilit
2 dkg zabpehely
1 dkg szezámmag

elkészítés:

  1. A zabpelyhet és a szezámmagot száraz serpenyőben, kis lángon egymás után megpirítjuk, majd tálba tesszük, és hűlni hagyjuk.
  2. A gyümölcsöt megmossuk, lecsepegtetjük, csumáját kivesszük, és 2 szem kivételével kis kockákra daraboljuk.
  3. A joghurtot simára keverjük a cukorral, hozzáforgatjuk az epret, a pirított szezámmag és a zabpehely nagy részét.
  4. A félretett eperszemeket tetszés szerinti darabokra vágjuk, feldíszítjük vele a joghurtot, és megszórjuk a maradék pirított keverékkel. Tálaljuk.



















2015. április 23., csütörtök

Franzbrötchen (fahéjas-mazsolás)










A 31. SAD! játékra nemrégiben olyan édességet kellett hozni, ami egy adott országra jellemző. Én akkor először valamilyen német édességet szerettem volna készíteni, de amikor első alkalommal keresgéltem, csak nagyon kevés tradicionális német desszertet találtam, és azok közül sajnos egyik sem nyerte el annyira a tetszésemet, hogy közülük válasszak. De csak nem hagyott nyugodni a dolog, fejembe vettem, hogy nem adom fel, hátha mégis rábukkanok egy olyan finomságra, amit érdemes elkészíteni. A kitartásom eredménnyel járt, mert rátaláltam erre a tetszetős, északnémet édes péksütire, amit elsősorban Hamburgban, de ott aztán minden sarkon árulnak. Azóta persze más német városokban is elterjedt, sőt hasonló változatai szinte az egész világon ismertek.
A Franzbrötchen minden valószínűség szerint francia ihletésű sütemény, és általában reggelire, vagy délutáni kávé mellé fogyasztják. Eredetileg fahéjjal készül, de manapság nem ritka a csokoládéval vagy a mazsolával töltött változat sem, vagy ezek kombinációja, sőt sósan is készülhet, akár magvakkal is.
A leírások szerint a péksüti elődje a Napoleoni időkben hosszúkás formájú volt, Franzbrot (francia kenyér) névre hallgatott, utalva a franciák szintén hosszúkás bagettjére. A legenda szerint egy hamburgi pék egyszer egy serpenyőnyi zsírban olyan francia kenyeret sütött, amit a mai Franzbrötchen elődjének tartanak. Érdekes a sztori, már csak az egy serpenyőnyi zsiradékban sütés miatt is; és ki tudja, meddig tarthatott, mire eljutottak a kemencében való sütésig, hogy aztán meg azt mondhassák róla, hogy ez a croissant hamburgi megfelelője. A croissant egyébként népszerű péksüti volt Hamburg és környékén is, ezért az ottaniak megalkották a sajátjukat.
A wikipédián talált forrás szerint a tésztát többször hajtogatják, de az általam talált recept eltér ettől, és kihagyja ezt. Éppen ezért vaj is jóval kevesebb van benne. Pedig a többszöri hajtogatás és a sok vaj hatására ez a péktermék valóban olyan leveles lenne, mint a croissant. Így aztán az alábbi recept szerint készült Franzbrötchen ízében és állagában inkább az általunk ismert fahéjas csigáéra hasonlít, formára pedig a finn Korvapuustira.

Azóta több receptet is találtam – van, aminek a tésztáját valóban hajtogatják, viszont sokkal kevesebb fahéjat tartalmaz. Azt hiszem, hamarosan kipróbálom az eredeti változatot is, most azonban azt osztom meg, amit először találtam, de kicsit változtattam az arányokon. Hajtogatás nélkül is nagyon finom lett. :)









Hozzávalók 12-14 darabhoz:

Tésztához:
50 dkg finomliszt
10 dkg cukor
7 dkg olvasztott vaj
1 mk só
2 dl tej
2,5 dkg friss élesztő

Töltelékhez:
7 dkg mazsola
3 ek rum
7 dkg cukor
2 ek őrölt fahéj
5 dkg olvasztott vaj

Tetejére:
1 kis tojássárgája
1 ek tej
maradék fahéjas cukor

elkészítés:

  1. A tésztához 1 dl langyos tejben 2 dkg cukorral együtt simára keverjük az élesztőt.
  2. A lisztet kimérjük egy tálba, közepébe az öklünkkel mélyedést nyomunk, beleöntjük az élesztős tejet, elkeverjük egy kevés liszttel, és letakarva felfuttatjuk. Közben a maradék tejben felolvasztjuk a vajat, és hűlni hagyjuk.
  3. Hozzáadjuk a többi cukrot, a sót és a vajas tejet, és sima tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  4. A töltelékhez a mazsolát legalább 1 órára 1 evőkanál vízzel kevert rumba áztatjuk, hogy jól megszívják magukat a mazsolaszemek. A fahéjat összekeverjük a cukorral.
  5. A megkelt tésztát lisztezett deszkán kb. 35x50 cm-es téglalappá nyújtjuk, majd megkenjük olvasztott vajjal, és szépen elosztva rászórunk 4 evőkanál fahéjas cukrot, valamint a lecsöpögtetett mazsolát.
  6. A tésztát a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön, majd az így kapott rudat éles késsel 3-4 cm széles darabokra vágjuk.
  7. Minden darab közepébe fakanál nyelével mélyedést nyomunk, sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és letakarva 20 percig kelesztjük.
  8. Tetejüket megkenjük tejjel kevert tojássárgájával, és megszórjuk a maradék fahéjas cukorral.
  9. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd rácson hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc




















2015. április 20., hétfő

Körözött túró










Mily meglepő, gyerekkoromban egyáltalán nem szerettem a körözöttet, de pár éve valahogy sikerült megbarátkoznom vele. Valószínűleg házi túróból készülhetett az a bizonyos, ami úgymond jó útra térített, ezért én is mindig igyekszem házi túrót használni, mert sokkal krémesebb, ízletesebb így. Igaz, nem szabad sokáig tárolni, mert hamar megkeseredik, de erre nem sok esély van nálunk. :D
Vacsorára csak magában is szívesen fogyasztom, főleg fogyókúrázás idején, de friss, házi kenyérrel az igazi. :)










Hozzávalók:

50 dkg házi túró
1 közepes fej lila vagy vöröshagyma (fele lehet újhagyma is)
1,5 ek őrölt pirospaprika
1 tk fűszerkömény
őrölt fekete bors

vaj ízlés szerint (házi túró használata esetén elmaradhat)

elkészítés:

  1. A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk (ha újhagymával készítjük, tisztítás után felkarikázzuk). 
  2. A túrót tálba tesszük, villával áttörjük, és alaposan elkeverjük a pirospaprikával. 
  3. Ízlés szerint sóval, borssal és fűszerköménnyel ízesítjük, majd tálaljuk.




























2015. április 17., péntek

Joghurttorta kandírozott földieperrel









Utoljára újévkor ebédeltünk együtt Anyáékkal, úgyhogy február végén éppen ideje volt az újbóli közös étkezésnek. Ez a torta is még erre az alkalomra készült.
Könnyed édességet terveztem sütni. Kapóra jött a natúr joghurt, ami egy ideje már a hűtőben várakozott. Továbbá mindenképp fel akartam használni a busójáráson vásárolt kandírozott gyümölcsök valamelyikét. Végül a földieper mellett döntöttem. Így ez a nem túl édes torta részben nyári, részben pedig téli hangulatú lett – a joghurtnak köszönhetően üdítő, könnyű, a kandírozott gyümölcs viszont még a telet idézi. A tésztáját egyébként egy már bejáratott és kedvencnek számító tortámtól vettem át, mert nem kell sokat pepecselni vele, mint ahogyan a krémmel sem. Az eredménnyel szerencsére mindenki meg volt elégedve. :)













Hozzávalók 8 szelethez, 17 cm-es tortaformához:

Tésztához:
5 dkg liszt
1 csapott tk sütőpor
4 dkg cukor
1 nagy tojás
1 ek napraforgóolaj
1 tk fehérborecet

Krémhez:
1 doboz (33 dkg) görög joghurt
6 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
3 dkg kandírozott földieper
1 citrom héja
2,5 dl tejszín
8 lap zselatin

Díszítéshez:
2 dkg kandírozott földieper
3 dkg mandulapehely


elkészítés:
  1. A lisztet elvegyítjük a sütőporral és a cukorral, hozzáadjuk a villával felvert tojásokat, az olajat és a fehérborecetet, és kézi habverővel összekeverjük.
  2. Egy kapcsos tortaformába sütőpapírt kapcsolunk, beleöntjük a tésztamasszát, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácson hagyjuk kihűlni, majd a sütőpapírral együtt visszatesszük a formába, és visszakapcsoljuk rá a sütőforma karimáját.
  3. A zselatint hideg vízbe áztatjuk. A krémhez és a díszítésre szánt kandírozott földiepret felaprítjuk. A citromot forró vízzel alaposan megmossuk, szárazra töröljük, héját lereszeljük.
  4. Az alaposan kicsavart zselatint 0,5 dl felmelegített tejszínben feloldjuk, majd hozzáadunk 2-3 evőkanál joghurtot.
  5. A többi joghurtot elkeverjük a kétféle cukorral és a zselatinos tejszínnel, hozzáadjuk a citromhéjat és 3 dkg kandírozott földiepret, majd félretesszük, amíg éppen, hogy csak zselésedni nem kezd. (Ez 2-3 perc.)
  6. Közben a maradék tejszínt kemény habbá verjük, a joghurtos krémhez forgatjuk, ráöntjük a tortalapra, és elsimítjuk a tetejét. Letakarjuk folpackkal, és egy éjszakára hűtőbe tesszük.
  7. A díszítéshez a mandulát száraz serpenyőben kis lángon megpirítjuk, kihűtjük.
  8. A tortáról lekapcsoljuk a peremét, megszórjuk a pirított mandulával és a gyümölccsel, és tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 15 perc


Tipp:
A tortát körben tejszínhabrózsákkal is feldíszíthetjük, és akkor elég csak a közepét megszórni pirított mandulával és eperrel. A dekorálásnak csak a fantáziánk szabhat határt. :)

Megjegyzés:
Természetesen eper helyett más gyümölcsöt is lehet használni, és a hozzávalók akár 20 cm-es tortaformához is elegendőek lehetnek.




































A recept a Kifőztük magazin áprilisi számában is megjelent.