2015. március 4.

Partiszendvics






Bevallom, néha nagyon meg tudok feledkezni 1-2 alapanyagról, sőt egyszerre 3-4-ről is, és olyankor szegények hosszú hetekig gubbasztanak a hűtőben arra várva, hogy felhasználjam őket. Most pl. egy megkezdett kaliforniai- és egy hegyes erős paprika szomorkodott a hűtőfiókban egy nagy csomag sárgarépa és egyebek mellett. Tiszta szerencse, hogy a minap életemben először Debreceni kolbászt vettem, mert az felpiszkálta bennem az ötletelős énemet. A kolbász nem volt rest, szólt az elfeledett paprikáknak, és egy szál répával együtt hamarosan a serpenyőben ugrabugráltak a sercegő olajon. Ez a finom feltét kerekedett ki belőle, és most már tudom, hogy a répa bizony szendvics tetején is nyerő. :D
Olyan szép színesek ezek a kis szendvicskék, hogy azon túl, hogy pár percig tartó vidámságot hoznak a szürke hétköznapokba, akár még a hidegtálas büféasztalt is feldobhatjuk velük.







Hozzávalók 12 szendvicshez:

10 dkg sárgarépa
10 dkg piros húsú kaliforniai paprika
5 dkg hegyes erős paprika
5 dkg póréhagyma
½ szál csípős debreceni kolbász
3 főtt tojás
2-3 ek. olívaolaj
25 dkg túró
5 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia)
5 dkg 20%-os tejföl
3 ágacska friss kakukkfű
12 szelet magos kenyér vagy bagett (pl.
lenmagos-bazsalikomos tönkölykenyér)

elkészítés:

  1. kis kockákra vágott répát gőz fölött megpároljuk.
  2. A paprikákat a póréhagymával együtt felaprítjuk, az olívaolajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a felkockázott kolbászt, és pár percig sütjük. Belekeverjük a párolt répát, és miután kihűlt, hozzáforgatjuk a felaprított főtt tojást.
  3. A túrót elkeverjük a krémsajttal, a tejföllel, majd hozzáadjuk az ágairól lecsipkedett kakukkfű-levélkéket.
  4. A kenyeret vagy bagettet felszeleteljük (utóbbit ferdén, hogy minél nagyobb és tetszetősebb szeleteket kapjunk), megkenjük a kakukkfüves túróval, elosztjuk rajtuk a zöldséges-kolbászos feltétet, és tálcára rendezve kínáljuk.








A receptet a Kifőztük gasztormagazin márciusi számában is megtaláljátok.

2 megjegyzés:

  1. Ó, hogy ezek a szendvicsek mennyire nagyon guszták lettek! Az a színkavalkád fantasztikus! :) Az embernek kedve lenne hosszú percekig csak nézegetni őket. :D De sajnos én csak egy percig bírtam, mert győzött a kóstolhatnék... :D :v

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most nagyon vigyorgok ám, olyan kedvesen megdicsérted a szendóimat. Köszönöm! ♥ :) Egyébként igazad van, én is örömmel nézegettem őket, mert olyan szép színesek. Még jó, hogy lencsevégre kaptam őket, mert így bármikor gyönyörködhetem bennük. :D Azért a kóstolás sem vollt egy utolsó élmény. :D Küldök is neked uzsonnára, hogy ne csak a szemedet kelljen legeltetned rajtuk. :D

      Törlés