2014. október 29.

Majoránnás almával töltött csirkemell tejfölös burgonyapürével



 

Valamiért sosem rajongtam a gyümölcs-hús kombinációért, és így van ezzel a Kutyinyek is. Most mégis kedvem támadt kísérletezni, mert a hűtőben találtam egy utolsó szem árva almát, illetve húst is olvasztottam ki, nem tudva még, hogy mit csinálok belőle. Szerencsére elég hamar eldőlt, hogy juszt is kombinálom a kettőt, ha szeretjük, ha nem, csak azt nem tudtam, hogy tepsis hús lesz-e belőle szaftosan, almásan, sajtosan vagy inkább töltött formában natúr kisütve avagy rántva. Aztán a rántott verzió mellett döntöttem. Valamiért úgy éreztem, hogy én szeretni fogom, de a Kutyában nem voltam biztos. Ő ui. nem ápol túl jó barátságot az almával, de úgy általában semmilyen gyümit nem szeret húsba töltve vagy azzal rétegezve látni, kivétel az aszalt szilva.
Az ebéd hamar elkészült, és két oldalt beszippantott orcával, csillogó szemekkel vizslattam életem párjának arcát annak reményében, hogy azonnal le tudom olvasni róla az ételről alkotott ítéletet.
Jellemző rá, hogy bármilyen újdonságot sütök vagy főzök, ő az első falatot mindig olyan érdekes, fancsali képpel veszi a szájába, amitől én persze rögtön elszontyolodom, és türelmetlenül érdeklődni kezdek, hogy „de mégis mondjál már valamit!”. Erre ő általában elmosolyodik, és többnyire az a válasz, hogy „úúú, ilyet csinálj máskor is”, vagy ritkábban úgy reagál, hogy „aham, egész jó”, esetleg „végül is nem rossz”. Most ez az utóbbi mondat hagyta el a száját, úgyhogy megnyugodtam, van még remény a gyümölcs és a hús házasságát illetően. Most már bátrabban próbálkozhatok más gyümikkel is. :)
Mellesleg mind a 4 darab töltött hús elfogyott. :D






Hozzávalók 2-4 személyre (a köret 4 személyre elegendő):

Töltött húshoz:
1 egész csirkemellfilé
1 édeskés alma
majoránna (nálam házilag szárított, Ágitól ♥)

liszt
1 nagy tojás (esetleg kevés tej a szaporításhoz)
kb. 5 dkg zsemlemorzsa
2 púpozott ek. zabpehely

Tejfölös burgonyapüréhez:
1 kg krumpli
1 ek. mangalicazsír
3 púpozott ek. tejföl (20%-os )


elkészítés:
  1. A körethez a meghámozott krumplit kockára vágjuk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. Pépesre törjük, forró mangalicazsírt sercintünk rá, tejfölt adunk hozzá, és az egészet alaposan összekeverjük.
  2. A húst megmossuk, leszárítjuk, majd a fél csirkemelleket 2-2 szeletre vágjuk. Két ív folpack között kiklopfoljuk, és mindkét oldalukon enyhén megsózzuk.
  3. Az almát meghámozzuk, 8 cikkre vágjuk és a cikkeket továbbszeleteljük. Így 3 vagy 4 vékony cikket kapunk.
  4. 6-8 almacikket egy hússzelet szélesebbik széléhez rendezünk egymás mellé és elé, egymáshoz képest kissé eltolva úgy, hogy a húsnak maradjon egy kis szabadon hagyott széle a töltelék körül. Az almatölteléket megszórjuk majoránnával, majd a hús szabadon hagyott felét a töltelékre hajtjuk, és kicsit lenyomkodjuk. Félkörhöz hasonló formát kapunk.
  5. A töltött húsokat szedőlapát és evőkanál segítségével lisztbe, (tejjel szaporított) felvert tojásba és zabpehellyel kevert zsemlemorzsába forgatjuk, majd bő zsírban, közepes lángon mindkét oldalukon kisütjük. Papírtörlőre szedjük. A hússzeleteket a burgonyapürével együtt tálaljuk.























2014. október 27.

Sajtos túróval töltött gomba szalonnaburokban, zöldfűszeres forgatott burgonyával





Maradt még itthon egy kevés gomba, de most nem szaftosan vagy mártásszerűen akartam elkészíteni, hanem ki akartam próbálni a töltött változatot. A hűtőben volt még egy kevés bontott túróm, illetve a sajtos dobozba csak úgy tudtam beleerőszakolni a sajtot, hogy előzőleg le kellett vágnom belőle egy kis darabot. És ha már ezek a hozzávalók a kezembe kerültek, úgy gondoltam, velük töltöm meg a gombát. A bontott császárszalonna is ott kínálgatta magát, így hát „őt” is felhasználtam. A köret fűszerezéséhez pedig kipróbáltam az Ági barátnőmtől kapott saját készítésű, szárított kakukkfüvet. Hát persze, hogy összehasonlíthatatlan volt a boltival! ♥
Izgultam egy kicsit, hogy vajon megpuhul-e a gomba még azelőtt, hogy a bacon szénné égne, de fölöslegesen aggódtam, mert a gomba elég leves, szépen meg tud párolódni a saját gőzében, és épp annyi idő kellett az elkészültéhez, mint a szalonnának az enyhén pirult állapot eléréséhez. :)
Aztán újabb izgulás következett, hogy a Kedvesnek ízlik-e majd. Ízlett. Annyira, hogy engedélyt kaptam máskor is elkészíteni. :D





Hozzávalók 2 személyre:

Töltött gombához:
4 fej fehér csiperkegomba
8 vékony szelet füstölt császárszalonna (húsosabb fajta)
10 dkg túró
4 dkg trappista sajt reszelve
1 gerezd zúzott fokhagyma
őrölt fekete bors

mangalicazsír a tepsi kikenéséhez

Körethez:
65 dkg krumpli (kis méretűek)
1 csapott ek. mangalicazsír
1 mk. szárított kakukkfű
1 tk. szárított petrezselyem
őrölt fekete bors


elkészítés:
  1. A gombafejeket megtisztítjuk, a tönkjüket kivágjuk.
  2. A töltelékhez a túrót áttörjük, sóval, borssal, zúzott fokhagymával ízesítjük, majd alaposan elkeverjük benne a reszelt sajtot.
  3. A túrós masszából 1-1 púpozott teáskanálnyival megtöltjük a gombafejeket, és mindegyiket becsomagoljuk 2 szelet szalonnába úgy, hogy teljesen körbevonjuk vele a gombát.
  4. Egy kis tepsit vékonyan kikenünk zsírral, beletesszük a töltött gombákat, és előmelegített sütőben pirosra sütjük.
  5. Közben a körethez a krumplit meghámozzuk, feldaraboljuk, és sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük.
  6. Zsírt hevítünk, rátesszük a krumplit, megborsozzuk, sózzuk még, ha kell, és pirulásig sütjük. Megszórjuk a szárított fűszerekkel, és a gomba mellé adjuk.
sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 45 perc















2014. október 22.

Gombás-szalonnás tészta





Olyan szép gombát lehetett kapni a zöldségesnél, hogy nem bírtam ott hagyni, és úgy éreztem, a Kutyafül örülne, ha a hosszúra nyúlt munkanap után olyan étellel lepném meg, amit nagyon szeret. Hozzá is fogtam a tésztagyúrásnak, és nem sokkal később már ki is főtt a házi szélesmetélt. A gombát pedig egy kis szalonnával és hagymával felturbózva, tejszínesen készítettem el. Nagy volt az öröm, amikor ezt tálaltam vacsorára. :)




Hozzávalók 3-4 személyre:

egy adag házi készítésű szélesmetélt
40 dkg csiperkegomba (lehetőleg kisebb fejek)
15 dkg füstölt császárszalonna (húsosabb fajta)
1 fej vöröshagyma
2 ek. mangalicazsír
őrölt fehér bors

3,5 dl víz
2,5 dl tejszín
1 ek. étkezési keményítő

elkészítés:
  1. A megtisztított gombát félbevágjuk vagy negyedeljük, és vékony szeletekre vágjuk.
  2. A szalonnát felcsíkozzuk, 1 evőkanál zsíron kissé megpirítjuk, majd rátesszük a nagyon vékonyra szelt hagymát és megdinszteljük.
  3. Hozzáadjuk a gombát, 2-3 percig sütjük, majd sózzuk, borsozzuk és felengedjük a vízzel. Addig főzzük, amíg a levét majdnem teljesen elfövi.
  4. Rászórjuk a keményítőt, alaposan összekeverjük, majd hozzáöntjük a tejszínt, és besűrítjük az ételt.
  5. A kész házi tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, majd leszűrjük, és meleg vízzel átmossuk. 1 evőkanál mangalicazsíron megfuttatjuk, majd összekeverjük a gombás-szalonnás mártással, és tálaljuk.






2014. október 20.

Leveles túrós batyu





Anya, miután megevett egy ilyen túrós batyut, közölte, hogy 1. az ilyen sütik a kedvencei, 2. épp ma vett a boltban hasonlót, de az a poros nyomába se ér ennek. Nem én mondtam, úgyhogy nem számít nagyképűségnek, meg amúgy is Michel Roux-t dicséri, mert a tészta az ő receptje. :)
Jellemzően mindig picit izgulok, ha egy alaptésztát először készítek, illetve ha azt a tésztát először használom valamilyen süteményhez. Most is így volt, holott pár nappal korábban már bebizonyosodott, hogy érdemes volt nekifogni a házi leveles tésztának. Ráadásul maga a tészta másodjára is tesztelve lett eme túrós sütésének napján, ám néhány órával korábban túrós-almásként, mert egy kedves barátnőm délelőtt meglátogatott. Neki is nagyon ízlett, úgyhogy kezdtem megnyugodni, hogy mégiscsak jól sikerült az én drága első levelesem. Az ilyen sikerélmény úgy fel tudja villanyozni a magamfajta városi lányt (vagyis azt nem tudom, más városi lány mit érez hasonló esetben, de én eléggé felvidámodtam), hogy nem is csoda, ha aznap délutánra kiolvasztottam a maradék tésztát, és megsütöttem ezt a batyut.
Persze, ha belegondolok, hogy a szintén munkás croissant tészta és az élesztős leveles is hasonlóan jól sikerült, akkor nem értem, miért kellett izgulni. De talán ez nem is baj, hiszen ez jófajta izgalom, és talán pont ez kell ahhoz, hogy valóban benne legyen a szeretetünk az adott ételben. Csak úgy flegmán, nemtörődöm módra összedobva szerintem semmi sem lehet igazán finom. Na de nem akarok dicshimnuszokat zengeni az én „csodás” hozzáértésemről (aminek a fele inkább csak kitartás), hanem csupán arra akarok kilyukadni, hogy bár első próbálkozásra talán nagyon munkásnak tűnhet a leveles tészta készítése, de második alkalommal már nagyobb tapasztalattal foghatunk hozzá, vagyis csak egy kis rutin kell ehhez is, mint bármi máshoz.
Én arra biztatok mindenkit, aki még nem csinált házi leveles tésztával sütit, hogy fogjon hozzá bátran, mert megéri. Engem legalábbis mindig nagy örömmel tölt el, ha a szeretteim egymás után termelik be az aktuális édességet, pláne, ha abban sok munkám van. :)






Hozzávalók 12 darabhoz:

60 dkg klasszikus leveles tészta (vagy bolti leveles)

Töltelékhez:
35 dkg túró
7 dkg tejföl (20%-os)
2 kis tojás
8 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
3 dkg búzadara
5 dkg aszalt sárgabarack

Tetejére:
1 kis tojás + kevés víz a kenéshez
porcukor a szóráshoz

elkészítés:
  1. A töltelékhez a tojássárgákat krémesre kavarjuk a kétféle cukorral, belevegyítjük a túrót, a tejfölt, a búzadarát, majd hozzáforgatjuk a habbá vert tojásfehérjét és a felaprított aszalt sárgabarackot.
  2. A tésztához használhatunk aznap készült házi leveles tésztát, de ha a tésztát korábban készítettük és a 4. lépés után lefagyasztottuk, akkor előbb szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. Ezután elvégezzük az 5-6. lépést is, és lisztezett felületen (könnyebb folpack alatt) kb. 30x40cm-es téglalappá nyújtjuk.
  3. Éles késsel 12 darab négyzetre vágjuk, a kapott tésztalapokat egyenként kicsit nagyobbra nyújtunk, ügyelve arra, hogy megőrizzük a négyzet alakot, majd mindegyik közepére 1-1 púpozott evőkanál túrókrémet kanalazunk.
  4. A batyuk 4 sarkát a töltelék fölött összecsippentjük, majd sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és a tetejüket megkenjük vízzel hígított, felvert tojással.
  5. Előmelegített sütőben pirosra sütjük, és ha a batyuk alja is pírt kapott, kivesszük a sütőből. Rácsra téve hagyjuk langyosra hűlni, majd porcukorral meghintve tálaljuk.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: 20-25 perc








2014. október 17.

Sonkával töltött "lóhere"





Nem tudtam jobb nevet kitalálni ennek a péksütinek, pedig olyan idétlenül hangzik így. :D Bízom benne, hogy senki sem a ló „azon” részére gondol majd, amit most nem szeretnék részletezni (nem mintha bármi bajom lenne vele), hanem arra a kis zöld növényre, aminek a négy levelű változatát olyan nagy elánnal kerestük gyerekkorunkban. Szóval lóhere és kész! :D
Sajnos ez megint nem az én ötletem, hanem ugyanazon a bosnyák (???) blogon láttam, ahol a lekváros-diós virágaim tésztájának formázási technikáját. Persze most is kicsit változtattam a recepten, mert eredetileg száraz élesztő kell hozzá, és a készítés lépései emiatt módosulnak, valamint szerintem egyszerűbb úgy elkészíteni, ahogy én tettem. Plusz változtatásként csempésztem bele egy kis teljes kiőrlésű lisztet is.
Szerintem ez a péksüti kiváló uzsonna lehet iskolás gyerekek számára, és gondolom, ők is élveznék evés közben a füllentyűk letörögetését, nem csak én. :D
A receptben szerepel sütőpor is, bár nem igazán értettem, hogy mi értelme beletenni, úgyhogy szerintem egyáltalán nem baj, ha ezt elhagyjuk, anélkül is könnyű tésztát kapunk.
Megjegyezném, hogy egyébként nem nagyon nézelődöm idegen nyelvű blogokon, de ennek az új kedvenc blognak hála rátaláltam más szláv nyelvű oldalakra is, és meg kell mondjam, fantasztikus miket művelnek ezek a bloggerek. Legszívesebben egymás után sütném meg az édes és sós sütiket; egy rakat számomra újdonságnak tűnő recept van, úgyhogy asszem már most az elején abbahagyom a nézelődést. Vagy mégse? :D








Hozzávalók 13 darab 10 cm átmérőjű „lóheréhez”:

50 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 ek. só
1 tk. sütőpor (elmaradhat)
1 dl tejföl vagy zsíros joghurt
1 tojás
0,5 dl olívaolaj
2,5 dkg friss élesztő
1 tk. cukor
2 dl tej
13 szelet (kb. 20 dkg) csirkemellsonka vékonyra szelve (vagy egyéb felvágott; a darabszám függ attól is, mekkora méretű a sonkaszelet)
1 kis tojás + kevés víz a kenéshez
szezámmag/fekete szezámmag/lenmag/köménymag/mák a szóráshoz

elkészítés:

  1. A liszt közepébe morzsolt élesztőhöz adjuk a cukrot, és 1 dl langyos tejjel simára keverjük. Rászórunk egy kevés lisztet, és letakarva felfuttatjuk.
  2. Hozzáadjuk a sót (a sütőport), a szobahőmérsékletű joghurtot vagy tejfölt, a felvert tojást, az olívaolajat, és a maradék tejjel tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastag körlappá kinyújtjuk, és a sonka átmérőjével megegyező méretű, kör alakú kiszúróval kiszaggatjuk. Dupla annyi tésztakört kell kapnunk, mint ahány sonkaszeletünk van. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, kinyújtjuk, kiszaggatjuk és megformázzuk.)
  4. A tésztakörök felére ráhelyezünk 1-1 sonkaszeletet, befedjük a töltetlen lapokkal, és az így kapott töltött tésztaköröket 8 helyen bevágjuk a tészta közepének 2/3-áig. (Az óra számlapjához hasonló mintázatot kapunk, de itt csak a 12-es, a 3-as, a 6-os és a 9-es helye látható, illetve az ezek közötti 1-1 bevágás, amik már nem egyeznek az óra számlapjával.)
  5. A hozzánk legközelebb lévő, bevágott tésztafület, (azaz a jobb oldali csonka háromszög alakú tésztarészt) megfogjuk, és az óramutató járásával megegyezően csavarunk rajta egyet.
  6. Majd megfogjuk a mellette lévő (azaz a bal kezünk  felőli) füllentyűt, és az óramutató járásával ellentétesen csavarjuk el. Így két, egymással szembefordított tésztafület kapunk. (A két fület egyszerre is megfoghatjuk, és egymáshoz képest ellentétes irányba, kifelé csavarjuk – így gyorsabban haladunk.)
  7. Ugyanezt tesszük a többi bevágással is, mindig fordítva egyet a tésztán, és az így kapott 4 levelű lóhere alakú péksütiket süteménylapáttal átemeljük a sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb.
  8. A „lóheréket” 20 percet letakarva pihentetjük, majd a tetejüket megkenjük kevés vízzel elkevert tojással. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük, majd rácsra szedjük, ésígy  hagyjuk langyosra hűlni. 
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc


Megjegyzés:
Az én sonkaszeleteim 10 cm átmérőjűek voltak, ezért a 8,5 cm-es kiszúróval kiszaggatott körökön picit még nyújtottam sodrófával.
Ha a megformázott lóherékre a tenyerünkkel finoman rányomunk, akkor veszik fel igazán a lóhere alakot, de szép lesz úgy is, ha a megcsavart fülek nem lapulnak le annyira - nekem így jobban tetszik.
Figyeljünk arra, hogy teljesen vágjuk át a tésztát, amikor a bevágásokat készítjük, különben nem lesz szép a csavarás, illetve nem lehet rendesen megcsavarni a tésztafüleket! 
 








Az elkészítés lépései:









 
Forrás: Tortelina 


2014. október 15.

Őszi gyümölcssaláta mézzel és gyömbérrel, reggelire





A zöldségesnél finom szőlőt vettem a minap, de olyan hamar elfogyott, hogy muszáj volt megint beszereznem egy-két szép nagy fürtöt. Ha már ott voltam, vettem mellé szilvát és körtét is, és összeházasítottam őket a hűtőben megbújó almával. Vitamindús reggeli kerekedett belőle, amit a méz és a gyömbér íze remekül kiegészített.
Bár most gyönyörű idő van, de a nyirkosabb őszi reggeleken vagy megfázásos időszakban különösen jól jöhet egy ilyen sali.






Hozzávalók 4 személyre:

1 nagy vilmoskörte
1 alma
3 szem japán szilva
1 kis fürt nagy szemű szőlő
2 ek. méz
1 kis citrom leve
1 mk. friss gyömbér reszelve

elkészítés:
  1. A citrom levét kifacsarjuk, hozzáreszeljük a gyömbért, és alaposan elkeverjük.
  2. A gyümölcsöket megmossuk, és legelőször az almát készítjük elő: 8 cikkre vágjuk, magházát eltávolítjuk (almaszelővel a legegyszerűbb), a cikkeket vékonyabbra szeljük, és azonnal beleforgatjuk a gyömbéres citromlébe.
  3. A körtét és a japán szilvát, miután cikkekre vágtuk és magházát/magját eltávolítottuk, szintén felszeleteljük, és az almához adjuk.
  4. A szőlőszemeket félbevágjuk, lehetőleg kimagozzuk, és a többi gyümölcshöz keverjük.
  5. A gyümölcssalátára mézet csorgatunk, jól összeforgatjuk, majd tálaljuk.







2014. október 13.

Lekváros-diós virágok





Valamiért nagyon ritkán sütök édes kelt tésztát, pedig nagyon szeretjük. Kb. úgy vagyunk vele, mint Gombóc Artúr a csokival – szinte bármilyen töltelékkel imádjuk akármilyen alakú is legyen. :D
Egy valószínűleg bosnyák nyelvű oldal rendszeresen nézi a blogomat, ezért én is rálestem. Meg is akadt a szemem néhány kelt tésztán, mint például ezeken a helyes kis virágokon, amik ugyan eredetileg csokisak, de én most lekvárral és a maradék minimális mennyiségű dióval készítettem el, valamint módosítottam az arányokon is.
Ez a formázási technika olyan jópofa, vidámságot csempészhetünk vele a mindennapokba, és magát a sütit tulajdonképpen bármivel tölthetjük, ami a kezünk ügyébe kerül, legyen az akár puding, Nutella vagy valamilyen lekvár, sőt még sós töltelékkel is elkészíthetjük, minimálisra redukálva a a tésztában a cukor mennyiségét.








Hozzávalók 12 darabhoz:

40 dkg liszt
1 mk. só
6 dkg + 1 tk. cukor
1 tojás
2 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej
8 dkg vaj
18 dkg sárgabaracklekvár
7 dkg darált dióbél
vaj a sütőformához

elkészítés:
  1. Az élesztőt 1 teáskanál cukorral és kevés langyos tejjel simára keverjük, és letakarva felfuttatjuk. A vajat a többi tejben felolvasztjuk és hűlni hagyjuk.
  2. A sóval, többi cukorral vegyített liszt közepébe mélyedést nyomunk, beleütjük a szobahőmérsékletű tojást és villával felverjük. Hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, a vajas tejet, és puha tésztává dagasztjuk. Letakarva megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, 12 egyenlő részre osztjuk, mindegyiket gömbölyűre formázzuk, és negyedórát kelni hagyjuk.
  4. A tésztagömböket ellapítjuk, és enyhén lisztezett felületen 13 cm átmérőjű körlapokra kinyújtjuk. a körök egyik felét vékonyan megkenjük szűk 1 teáskanálnyi lekvárral, és megszórjuk darált dióval.
  5. A tészta lekváros-diós oldalára ráhajtjuk szabadon hagyott tésztarészt – így félhold alakot kapunk –, finoman lenyomkodjuk, és függőlegesen 3 sávra vágjuk.
  6. A tésztasávokat egymás után, óvatosan feltekerjük, és az így kapott 3 kis csigát egymás mellé rendezzük úgy, hogy a feltekerés végeit fordítsuk össze, hogy azok legyenek belül. Ilyen módon virág alakú péksüteményt kapunk, amit a kivajazott sütőforma mélyedésébe ültetjük. (Amikor a virágokat a mélyedésbe helyezzük, azok kicsit összeborulnak, ezért kerek végű késsel beleigazítjuk, hogy a virágfejek felfelé nézzenek.) Így járunk el a többi tésztával is.
  7. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd a sütőből kivéve, a virágokat 2-3 percig a formában hagyjuk. A tepsiből kivéve, rácson hagyjuk langyosra hűlni.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc









Az elkészítés főbb lépései:








Ihletadó: Tortelina