2016. szeptember 23., péntek

Arab gyümölcstorta















Nem igazán ismerem az arab konyhát, ezért nagy érdeklődéssel keresgéltem ennek a népnek az ételei után. Örömmel konstatáltam, hogy sok olyan receptjük van, amit szívesen megkóstolnék. Ilyen ez a sütemény is, ami számomra egy kicsit már a telet idézi, hiszen mifelénk a cukrozott gyümölcsök és a dió az ünnepi édességekre jellemző. Az araboknál ez persze nem így van, hiszen a gyümölcsök cukorral való tartósítása a meleg éghajlat miatt elengedhetetlen. Éppen ezért a süteményeik is jóval édesebbek a mieinknél. Ennek az egyszerű tortának a tésztája azonban mégsem kimondottan édes, de a kandírozott gyümölcsöknek köszönhetően mégis laktató, és engem konkrétan a gyümölcskenyérre emlékeztet. Egy csésze tea vagy (arab) kávé kíséretében kifejezetten kellemes, pláne édes tejfölöntettel, mi ui. azzal ettük meg a legjavát, miután a tejszínhabot hamar betermeltük. :)















Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:

Tésztához:
30 dkg liszt
15 dkg vegyes kandírozott gyümölcs (pl. mangó, gyömbér, citrom)
12 dkg mazsola (arany-, csemege- és normál mazsola vegyesen)
8 dkg darált dió
9 g sütőpor
5 tojás
12 dkg barna nádcukor darálva
8 dkg vaj felolvasztva
20 dkg tejföl

Tetejére és a tálaláshoz:
barna nádcukor darálva
2,5 dl tejszínhab
1 cs. vaníliás cukor

elkészítés:

  1. A tojásokat robotgéppel felverjük, majd a porcukrot is hozzáadva néhány perc alatt felhabosítjuk.
  2. Belekeverjük a langyosra hűlt, olvasztott vajat, majd hozzádolgozzuk a sütőporral, a dióval, az apróra vágott kandírozott gyümölcsökkel elvegyített lisztet, valamint a tejfölt.
  3. A kapcsos tortaforma alját kivajazzuk, beleöntjük a tésztamasszát, és előmelegített sütőben készre sütjük. (Hurkapálcával ellenőrizzük, hogy megsült-e.)
  4. A kész süteményt néhány perc elteltével kivesszük a formából, és tortarácsra téve hagyjuk kihűlni. Meghintjük porcukorral, cikkekre vágjuk, és vaníliás cukorral ízesített tejszínhabot vagy édes tejfölöntetet kínálunk hozzá.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc
















































A recept a Kifőztük gasztromagazin szeptemberi számában is megjelent. 



2016. szeptember 19., hétfő

Hamburger










Ez életem első hamburgere! :D Pontosabban első igazi hamburgere. Mert, hogy abba a bizonyos elsőbe sárgarépafasírt került, a másodikba pedig csirkemell. A darált húsos verzió elkészítésének vágya mindig ott volt az agyamban, de mégse lett belőle semmi. Tényleg vicces, hogy ilyen sokáig váratott magára a klasszikus hamburger. Azaz, hogy ez is csak majdnem klasszikus, mert a zsemle nem hagyományos lisztből készült.
Mindez lassan fél évvel ezelőtt történt, de akkor nem tudtam lefotózni. Aztán valahogy kihullott az agyamból, hogy az akkor leírt recept ott kallódik valamelyik mappában a laptopomon. Most megint kedvet kaptam hozzá, és szerencsére eszembe jutott, hogy van nekem egy ilyenem. Így hát most végre megoszthatom itt is. :)
Egyébként azért került terítékre akkor, mert a Kutyafül nekem szegezte a kérdést, hogy találjam ki, mit kíván. Szerencsére a kérdés csak költői volt, nem kellett gondolkodni, mert azonnal megadta a választ: hamburgert. Jó! El is döntöttem, hogy a nagy vasárnapi ebéd ez lesz. Reggel nekifogtam a zsemlének, kevertem-kavartam a liszteket, de nagy meglepetésemre nem igazán akart megkelni a tészta. Ettől függetlenül megsütöttem, de a zsömlék elég laposak lettek. Gyorsan elszaladtam a boltba még frissebb friss élesztőért, és bedagasztottam egy újabb tésztaadagot. Utóbb mégis úgy tűnt, csak részben az élesztővel lehetett a bibi. Azon a csúnya, hűvös, esős vasárnapon ui. valószínűleg nem csak mi éreztük magunkat fáradtnak, hanem minden más is, ami a zsemletésztába belekerült – még a legfrissebb élesztő is. Már jócskán elmúlt dél, amikor a 2. adag tészta a tálban szunnyadozott, és kb. estebéd lett a kész hamburgerből.
Szerencsére érdemes volt rá annyit várni, mert olyan jól sikerült, hogy nem tudtunk megállni fejenként 1 darabnál, ami bizony így is emberes adag. Meg is lett a böjtje. :D
A Kutyinyekkel viszont mindketten egyszerre fogalmaztuk meg, hogy ez a hambi bizony majdnem tökéletesen pont olyan, mint amit a hajdani Luxullus nevű talponállóban lehetett kapni a mi kis városkánkban. Márpedig az nagyon, de nagyon finom volt ám! :) Utóbb fölrémlett bennem, hogy ott is kissé megpirították a zsömlét, és a sajtot szerintem ugyanúgy rátették a még sülő húsra. De valahogy még az édeskés mustár ízesítését is sikerült szinte pont olyanra prezentálni, mint azon a helyen. Úgyhogy kedves Luxullust hiányoló földijeim és bárki más is, aki a jóféle hamburgert szereti, nálam lehet jelentkezni a sok klassz recept közül az egyikért! :D











Hozzávalók 4 személyre:


Zsemléhez:
35 dkg fehér tönkölyliszt
5 dkg kukoricaliszt
1 tk. füstsó
2 ek. kókuszolaj

2,3 dl tej
2,5 dkg friss élesztő
1 ek. barna nádcukor
1 egészen kicsi tojás sárgája + 1 ek. tej a kenéshez
4 tk. szezámmag a szóráshoz

Töltelékhez:
40 dkg darált marha- és sertéshús vegyesen
1 tk. őrölt rozmaring
1 tk. bazsalikom
1 mk. tárkony
1 mk. kashmiri csili
őrölt fehér bors
füstsó
kevés mangalicazsír vagy kókuszolaj
4 szelet Pannónia sajt
vaj a kenéséhez

Mártáshoz:
1 kis fej lila hagyma
4 púpozott ek. mustár
1 ek. csilis méz (vagy méz és tört csili keveréke)
őrölt fekete bors

elkészítés:

  1. A mártáshoz a megtisztított, felaprított hagymát összekeverjük a mustárral és a mézes csilivel. Félretesszük, hogy legyen ideje összeérni az ízeknek.
  2. A zsemléhez a kétféle lisztet tálba mérjük, közepébe mélyedést készítünk, a belemorzsolt élesztőt simára keverjük a cukorral és egy kevés tejjel. Befedjük egy kis liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
  3. Hozzáadjuk a sót, az előzőleg felolvasztott és langyosra hűlt kókuszolajat, és a maradék tejjel tésztává dagasztjuk.
  4. 10 perc pihentetés után újra megdagasztjuk, majd lisztezett felületre tesszük, és egy nagyobb tállal lefedve megkelesztjük.
  5. A tésztát 4 egyenlő részre osztjuk, meggömbölygetjük, majd mindegyiket zsemle alakúra formázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, letakarjuk és kelni hagyjuk.
  6. A megkelt zsemlék tetejét megkenjük a tejjel kevert tojássárgájával, gazdagon megszórjuk szezámmaggal, és 220°C-ra előmelegített sütőbe tesszük. A sütő hőmérsékletét ekkor 200°C-ra mérsékeljük, és kb. 25 perc alatt készre sütjük a péksüteményeket. Rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.
  7. A húspogácsához a húst alaposan összedolgozzuk a fűszerek keverékével, a só kivételével, majd négyfelé osztjuk.
  8. Egyenként meggömbölygetjük, majd a két tenyerünk között ide-oda dobálva ellapítjuk, és a közepükbe egy kis mélyedést nyomunk a hüvelykujjunkkal. (Így a hús belül omlós marad, és a közepe nem púposodik fel.)
  9. A húspogácsák mindkét oldalát meghintjük sóval, és oldalanként 3-4 perc alatt pirosra sütjük a zsiradékkal ecset segítségével vékonyan kikent serpenyőben. (Sütés közben ne nyomjunk rá a húsra, mert kiengedi az értékes szaftját!)
  10. Amikor a húspogácsák másik fele is megsült, rájuk helyezünk 1-1 szoba-hőmérsékletű sajtszeletet, és hagyjuk, hogy ráolvadjanak a húsra.
  11. Közben a zsemléket kettévágjuk, mindkét oldalukat vékonyan megkenjük vajjal, és egy nagy serpenyőben vagy rostlapon kissé megpirítjuk.
  12. A zsemle alsó felére 1-1 evőkanál mártást kanalazunk, rátesszük a húspogácsát úgy, hogy a sajt felül legyen, és befedjük a zsemle tetejével. Így járunk el a többivel is, majd tálaljuk.

Tipp:
Aki szereti, legalulra tehet bármilyen salátalevelet, paradicsomot, ecetes uborkát is, de aprított, friss káposztával is gazdagíthatja a hamburgert.
Aki amerikai módra sült krumplival eszi a hamburgert, az személyenként 1 nagyobb szem burgonyából elkészítheti.
























2016. szeptember 16., péntek

Őszibarackos-csokoládés minigalette pisztáciával











Azok számára, akik napi szinten nyomon követik a blogos szösszeneteimet, talán nem mondok újdonságot azzal, hogy odavagyok a linzertésztáért, de eddig csakis azért nem készítettem galette-et, mert nem sokban különbözik a linzertortától. Így aztán a galette helyett mindig hagyományos linzertésztás süti került az asztalra, ha ilyen típusú édességre vágytam. Most mégis kedvet kaptam ehhez a „flanszia” sütihez, és ezt a mini változatot hoztam össze.
Nem lepődtem meg azon, hogy finom. :D











Hozzávalók 6 darabhoz:

Tésztához:
20 dkg fehér tönkölybúzaliszt
10 dkg vaj
5 dkg barna nádcukor
egy csipet só
1 kis tojás sárgája
1 mk. almaecet
kb. 20 ml hideg víz

Töltelékhez:
3 őszibarack
4 dkg étcsokoládé reszelve
4 dkg barna nádcukor (vagy a barack édességétől függően)
1 tk. őrölt fahéj
2 dkg vaníliás pudingpor
6 csapott tk. zsemlemorzsa a szóráshoz

Továbbá:
1 kis tojás fehérje
1 csapott ek. barna nádcukor a szóráshoz
1 dkg durvára vágott pisztácia a díszítéshez
1,5 dl tejszín + ½ cs. Bourbon vaníliás cukor a tálaláshoz

elkészítés:

  1. A tésztához a sóval elvegyített lisztet gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a hideg vajjal. Hozzáadjuk a cukrot, a tojássárgáját, az almaecetet, és a vízzel sima felületű tésztává gyúrjuk.
  2. 6 egyenlő részre osztjuk, mindegyiket meggömbölygetjük, ellapítjuk, és lisztezett deszkára téve, folpackba csomagolva 1 órát hűtőben pihentetjük.
  3. Közben a töltelékhez a barackokat tálba tesszük, felöntjük forrásban lévő vízzel, majd 1 perc elteltével kivesszük a vízből, és lehúzzuk a héjukat. Hűlni hagyjuk.
  4. A felezett barackok magját kivesszük, a gyümölcshúst fél barackonként 8-8 szeletre vágjuk, tálba tesszük, megszórjuk fahéjas cukorral, és alaposan összekeverjük.
  5. Abból a léből, amit a gyümölcs kieresztett magából, elveszünk 3 evőkanálnyi mennyiséget, és simára keverjük a pudingporral. (A többi lére nem lesz szükségünk.)
  6. A lehűtött tésztát lisztezett felületen kb. 2 mm vastagságú, 16 cm átmérőjű körlapokká nyújtjuk, és mindegyik tésztakört megszórjuk 1-1 teáskanál zsemlemorzsával úgy, hogy a szélükön körben szabadon hagyunk egy kb. 2 cm széles sávot.
  7. A közepükön körkörösen elosztjuk a nagy lyukú reszelőn lereszelt 1-1 teáskanálnyi csokoládét, kirakjuk a barackszeletekkel (8 szelet fér rá), meglocsoljuk 1-1 evőkanálnyi gyümölcslével kevert pudingporral, és körben fel- ill. ráhajtjuk a tésztát.
  8. A galetteket óvatosan átemeljük a sütőpapírral bélelt tepsire, a széleiket megkenjük felhabosított tojásfehérjével, megszórjuk a cukorral, majd előmelegített sütőben készre sütjük.
  9. Rácson hagyjuk langyosra kihűlni, majd megszórjuk durvára vágott pisztáciával, és vaníliás cukorral ízesített tejszínhabbal együtt tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső rácson)
sütési idő: kb. 35 perc






















2016. szeptember 13., kedd

Grillezett csirkemell lila hagymás szilvacsatnival, parmezános burgonyapogácsával











Idén nyáron csak egyszer grilleztünk a telkünkön, sőt, már el is múlt a nyár, mert mindez szeptember első hétvégéjén történt. Akkor ezzel az egyszerű ízesítéssel készítettem a húst a samottlapon, és salátát tálaltam mellé. Hétköznap lévén azonban most grillserpenyőt használtam (most először :D ), és bár ez a húson valamiért sajnos nemigen látszik, a füstsó legalább kölcsönzött némi füstös ízt az ételnek. A telekszomszédunktól ajándékba kapott kissé még éretlen szilvát is fel akartam használni, és úgy gondoltam, csatni formájában jól fog illeni a húshoz. És ha már csatni, akkor a köret mégsem lehet saláta, sokkal inkább valamilyen rántott dolog – nyilván nem cipőtalp. :D Egyéb ötletem nem lévén a jól bevált sajtos burgonyapogácsát hívtam segítségül, de ezúttal Parmezán került bele, és szezámmagos bundát kapott.
Az eredmény így együtt nekem nagyon ízlett, a csatniból 3-szor is szedtem, de a Kutyafül egy kis falatka kóstolót leszámítva inkább nem kért belőle. Sejtettem, hogy így lesz, de nem baj, legalább több maradt nekem. :)











Hozzávalók 4 személyre:

Grillezett csirkemellhez:
1 egész (kb. 45 dkg) csirkemellfilé

4 gerezd zúzott fokhagyma
1 tk. oregánó
1 csapott tk. bazsalikom
1 mk. őrölt kashmiri csili
1 mk. őrölt citromhéj
őrölt fekete bors
füstsó
mustárolaj vagy hidegen sajtolt napraforgóolaj

Csatnihoz:
50 dkg ringlószilva
1 fej (kb. 15 dkg) lila hagyma
2 ek. csilis méz (vagy a szilva édességétől függően)
1 tk. balzsamecet
őrölt fekete bors

3 ek. olívaolaj

Burgonyapogácsához:
70 dkg édeskés ízű krumpli
1 közepes fej vöröshagyma
7 dkg reszelt Parmezán sajt
6 dkg fehér tönkölybúzaliszt
őrölt fekete bors

1 ek. mangalicazsír
zsemlemorzsa
szezámmag
kókuszolaj a sütéshez

elkészítés:

  1. A páchoz a zúzott fokhagymát és a fűszereket a só kivételével egy üvegtálban elkeverjük annyi olajjal, amennyi a húst ellepi.
  2. A két fél mellfilét 2-2 szeletre vágjuk, folpack alatt kiklopfoljuk, összeforgatjuk a fűszeres olajjal, és lefedve 1 napra hűtőbe tesszük.
  3. A csatnihoz a megtisztított lila hagymát félbevágjuk, vékonyra szeljük, és az olívaolajon, fedő alatt megpároljuk. Közben sózzuk.
  4. Rátesszük az előzőleg lehéjazott, kimagozott, negyed gerezdekre vágott szilva 2/3-át, és fedő alatt addig pároljuk, amíg meg nem puhul.
  5. Hozzáadjuk a többi szilvát, sóval, borssal, mézzel, balzsamecettel ízesítjük, és 2-3 percig fedő nélkül főzzük. Kihűtjük.
  6. A körethez a meghámozott, felkockázott krumplit sós vízben megfőzzük, alaposan lecsepegtetjük, és ha már nem forró, villával összetörjük.
  7. A felaprított vöröshagymát a zsíron megpirítjuk, majd elkeverjük a borssal, és a sóval együtt a krumplipüréhez keverjük.
  8. A serpenyőben kicsit lepirítjuk, majd tálba tesszük, és miután langyosra hűlt, alaposan összekeverjük a tojássárgájával, a reszelt parmezánnal és a liszttel.
  9. Púpozott evőkanálnyi adagokból golyókat formázunk, ellapítjuk és meghempergetjük 3:1 arányban elkevert szezámmagos zsemlemorzsában, és 2 ujjnyi mély, forró olajban kisütjük. Papírtörlőre szedjük. Melegen tartjuk.
  10. A hússzeletekről lecsepegtetjük az olajat, mindkét oldalukon sózzuk, és felforrósított grillserpenyőben mindkét oldalukon kisütjük. Személyenként 4 darab burgonyapogácsával és a csatnival együtt tálaljuk.


















2016. szeptember 9., péntek

Vörösboros szilvaleves nektarinnal















Maradt még szilvám és nektarinom, de most nem süteményt, hanem levest akartam belőle készíteni. Mivel a maradék vörösbort is illett már elhasználnom, így ez lett a leves alapja. Bár a nagy melegnek már vége, mégis kimondottan jól esett kanalazgatni a behűtött levest a kora őszi napsütésben. :)















Hozzávalók 2-3 személyre:

35 dkg szilva
3 szem nektarin
4 ek. barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
1 vaníliarúd
1 mk. őrölt gyömbér
3 dl félédes vörösbor
2 dl víz
1 ek. vaníliás pudingpor vagy étkezési keményítő
1 tojás fehérje
1 csapott ek. barna nádcukor darálva
pár csepp frissen facsart citromlé

elkészítés:

  1. A megmosott szilvaszemeket félbevágjuk, magjukat kivesszük, majd a gyümölcshúst tovább felezzük, és az így kapott gerezdeket keresztben is kettévágjuk.
  2. A nektarint tálba tesszük, felöntjük forró vízzel, majd 2 perc elteltével kivesszük a vízből. A héjukat lehúzzuk, kimagozzuk, a gyümölcsöt kockákra aprítjuk.
  3. A cukrot lábasba tesszük, aranybarnára karamellizáljuk, majd hozzáöntjük a vízzel hígított bort, és addig főzzük, amíg a karamell fel nem olvad.
  4. Beletesszük a barackot, a vaníliarúd kikapart magjait, a vaníliarudat, és fedő alatt főzzük, amíg a barack meg nem puhul. Botmixerrel pürésítjük.
  5. Gyömbérrel ízesítjük, és a szilvát is hozzáadva további 2-3 percig főzzük. Kivesszük belőle a vaníliarudat, majd a levest besűrítjük az előzőleg 4 evőkanál vízzel simára kevert pudingporral/keményítővel. Épp csak összeforraljuk, és ha szükséges, még édesítjük.
  6. A kész levest tálba öntjük, hűlni hagyjuk, majd hűtőbe téve teljesen kihűtjük.
  7. A tojásfehérjét a porcukorral kemény habbá verjük, közben pár csepp citromlével ízesítjük.
  8. Egy lábasban vizet forralunk, ha felforrt, elzárjuk alatta a gázt, és 2 teáskanál segítségével beleszaggatjuk a galuskákat.
  9. Lefedjük, és 4-5 percig hagyjuk, hogy a gőzben megfőjenek. Szűrőkanállal kivesszük a vízből, alaposan lecsepegtetjük, teljesen kihűtjük. A hideg leveshez kínáljuk.

Tipp:
Ha gyerekek is esznek belőle, a vörösbort házi készítésű vagy bolti, 100%-os szilvalével helyettesíthetjük.